-Majd meglátod-mondta Noah titokzatosan.
kb 5-10 perc múlva már ott is voltunk egy étteremnél. Mikor megláttam akkor idegesen ránéztem Noahra.
-Noah én ehhez alul vagyok öltözve-néztem rá félénken
-Hidd el Jess, te nem vagy alul öltözve-mondta és rám kacsintott.
Éppen szálltam ki a kocsiból amikor egy kezet éreztem az enyémen. Noahé volt. Megfogta a kezem és segített kiszállni. Nem mertem ránézni mert olyan vörös lettem mint egy paradicsom. Noah rákulcsolta az ujjait az enyémre amit igazából észre se vettem. Noaht persze azonnal letámadták a rajongói. Én bent voltam a tömeg közepén és egyszer csak elkezdtem remegni és hányingerem lett. Próbáltam szolni Noahnak de a sok ember miatt észre se vett.
[...]-Ho-ho-hol vagyok?-kérdeztem kómásan.
-Korházba vagy-mondta egy ismerős hang.
Miután sikerült kinyitnom annyira a szemem, hogy lássam ki szólalt megés kifogja a kezem, láttam hogy Noah az.
-Mi történt velem?
-Az orvos szerint pánik rohamod volt.
-Szüleimnek szóltak már?
-Persze
-Mikor mehetek haza?-kérdeztem
-Éjszakára még bent tartanak megfigyelni, de utána haza mehetsz
-És... esetleg-kezdtem félénken a mondatom-itt maradsz velem éjszakára?
-szeretned hogy maradjak?-(persze Noah hozz még kellemetlenebb helyzetbe-gondoltam magamba)
-Hát...én örülnék ha maradnál
-Akkor maradok.
-Köszönöm-mondtam és hirtelen gondolkodásból kitártam a kezem és megöleltem.
Miután elengedett, visszaült a székre.
-Öhm Noah?
-Igen?-kérdezte és láttam hogy felcsillan a szeme.
-ideadod légyszi a telóm? Felszeretném hívni Szonját.
-Persze adom.-mondta és már is nyúlt a készülékért.
-Tessék-mondta és oda nyújtotta a telefont.
-Ohh banyek-mondtam
-Mitörtént?-kérdezte Noah
-Lemerült. Esetleg felhívhatom a tiédről?
-Persze, tessék-mondta miközben feloldotta a telefonját. Gyorsan bepötyögtem a számot és tárcsáztam...
sziasztokkk! Igen,igen tudom NAGYOOOOON rég nem volt rész és ezt nagyon sajnálom de esküszöm próbálok ide is visszatérni.