Tiltott kapcsolat

-------Költözés-------

Mint ahogy mondtam , egy pár nap eltelte után már meg nyugodtam és bele is törődtem ebbe az egész haj cihébe .
Sokszor el gondolkodtam hogy meg próbálom meg győzni a szüleimet hogy ad maradhasak , de kár volt nekik beszélni . Az egyik fülükön be , a másikon pedig ki . Ezért inkább már nem is erőltettem a dolgot .

Az egyik kellemesnek mondható nyári napon bent ültem a szobámba és a gitáromon játszottam , mí meglepő ez tőlem .
De a kellemesnek vélt lágy zenélésemet egy ajtó nyitódás váltotta fel . Hallottam ahogy a szobámnak öreges ajtaja egy rekett nyikorgást játszik el minnél hangosabban . Hát nem is a szél kívánkozott beljebb lépni az én kis világomba . Egy ismerő lágy hang csapta meg fül járataimat .

-Kicsim remélem össze vagy pakolva , mivel ma fogunk elutazni az új otthonunk ba ! - Mondta örömteli , lágy hanggal az anyukám .-
- Igen , össze pakoltam mindennel . - Feleltem egy lágyabb hangnemben és egy kisebb mosolyt varázsoltam e közben az arcomra . -
- Akkor nem is zavarlak tovább kicsim , csak ne feledd egy fél óra múlva legyél lent . Mivel akkor fogunk elindulni a reptérre .- Bicentett fejével lefelé és közben végig engem figyel a nyugtató anyai tekintetével . -
- Értettem anyu .- És ekkor egy tényleges kivirágzott mosolyt húztam az arcomra . -

Gyors óra járásban eltelt az a fél óra . Mikor rá pillantottam a naptól fényesen ragyogó órámra akkor teljesen össze szorult a gyomrom , mivel tudtam hogy itt az idő .... az az idő amikor el kell hogy hagyjam szeretett otthonomat és városomat egy új élet reményében . De tudtam nem leszek egyedül , ott lesz mellettem a családom akik mindenben kar nyújtva támogatnak és segítenek . Kivéve egy ember nem lesz a közeledő új életemben jelen , az nem más mint a nővérem . Nagyon szúrt a szívem hogy nem láthatom őt minden nap élőben , de még a sokszor elejtett idegtépő mondatai is hiányozni fognak a napjaimból . Vagy a sok feketére sértett ételnek nevezhető borzalmai is , amik már egyenesen egy kínzó eszköznek is meg feleltek volna . De mind ezek az életem részei voltak , lehet hogy nem rajongtam annyira értük de azért hiányozni fognak , nem is egy kicsit ! De aminek eleje van annak vége is . És ezzel a mondattal léptem ki szobám mára már töredező ajtaján . Még egyszer vissza tekintettem szobám ajtajára hogy minden itteni élményemet magamba szívhassam , nehogy el felejtsem az itteni szép élményeimet de még a rosszakat se verjem ki fejemből egy életre sem . Mivel ezek az élmények határoznak meg engem , azt az embert aki most itt áll élete legnagyobb változására készülve , és most úgy érzem hogy készen vagyok erre a lépésre .

Már hevesen futottam a kocsi ajtajához mikor is egy kéz kapott utánam , amit először nem értettem . De mikor meg fordítottam fejemet a kéz irányába akkor meg láttam a nővéremet könnyesre sírt szemekkel .

- Hát el sem akarnál köszönni tőlem !- Jelentette ki nővérem egy kisebb erőltetett nevetéssel egybe kötve .-
- Tőled ? Én el köszönni , azt csak lesheted . - Mondtam egy kicsit elérzékenyülve , de mikor mondatom végére értem akkor gyorsan magamhoz kaptam a nővéremet és át öleltem .-
-Nagyon fogsz nekem hiányozni hugi . - Súgta gyengéden a fülemhez a nővérem .-
-Te is nekem . - Súgtam vissza neki mára már a könnyeimmel küszködve .-
-Ígérd meg nekem hogy fogjuk tartani a kapcsolatot , és nem fogsz engem elfelejteni ! - Mondta már tényleges , igazi nevetéssel az arcán.-
-Perszehogy ! Engem nem tudsz lekaparni egy könnyen nővérkém !- Mondtam ezt már én is feledten nevetve .-

Utoljára meg öleltem a nővéremet és beszáltam a kocsiba . Az ablakon keresztül percekig integettünk a nővéremnek a szüleimmel . De aztán el indultunk a Londoni város szépséges repülőterére . Én az egész autó úton a zenébe merültem és London városának mesebeli tajába . Csak arra tudtam gondolni közben hogy tán utoljára láthatom ezt a város képet a saját szemeimmel előben , ezért mindent jól ki fürkésztem amit lehetett két szürkés íriszeimmel . Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy apukám be húzza a kézi féket nagy hevesen . Egyszer csak egy nagyobb hangerővel apukám a levegőbe kiáltotta a helyzetet .

-Meg jöttünk ! -Mondta vidáman , és közben a tükörben figyelt engem .

Mindenki ki szállt a kicsiból és meg indultunk a járatunk meg keresésére .Mikor már pakoltunk volna le egy kisebb padra le pihenni akkor szólalt meg a bemondó egy új közleménnyel .

-A Londonból Los Angelesbe tartó járat hamarosan fel szállásra képes lesz . Kérjük hogy az oda jegyet vásárlók haladjanak a B2 szekcióba , köszönöm !

Mi gyorsan oda is siettünk és jó az elsők között szálltunk fel a gépre . Kicsit meg lepett az ülésem mivel mellettem senki nem foglalt helyet , gondoltam biztos kevesebb jegyet adtak el . Mikor már a gép felszállt akkor közeledett felém és a mellettem lévő ülésemhez egy velem egy korú gyerek .

-Bocsánat , foglalt ez a hely ? - Kérdezte egy kicsit zavarban az idegen .-

Láttam rajta hogy nagyon kínosan érzi magát ebben a szituációban . De mit volt mit tennem ide engedtem .

-Be sem mutatkoztam ! Harry Spears a nevem .- Nyújtotta egy lágy mosolyal a kezét az idegen . Mondjuk most már nem annyira idegen hanem inkább a repülős Harry számomra .
- Bella Taylor ! - Nyújtottam neki én is a kezemet .

Kezet ráztunk és egy kisebb beszélgetésbe elegyedtünk egymással .

-És te Bella miért ülsz ezen a gépen ? - Szegezte felém nyugodtan a kérdést Harry .
- Hát mondjuk mivel jegyet vettem erre a gépre szerintem Los Angelesben szeretnék menni ezzel a géppel .- Mondtam egy kicsit irónikusan fel nevetve Harrynek .-
- Haha ! Látom meg van a humor érzéked is . - Mondta a szemét meg forgatva , de közben láttam az arcán egy kisebb fél mosolyt is elrejtve .-
- Ha ténylegesen tudni szeretnéd akkor Kis Angelesben fogok élni a szüleimmel és ezért vagyok most itt ezen a gépen .- Mondtam végig ránézve Harryre .-
- Szép hely Los Angeles , de mondjuk lehet hogy azért tartom annak mivel ott nőttem fel , és a mai napig is ott élek . - Mondta rám mosolyogva Harry .-

Még rengeteget beszélgettünk Harryvel a gép le szállása előtt . De aztán eljött a búcsúzás pillanata is . Mind a ketten más felé vettük az irány és más felé tértünk is le . Szüleimet meg látva oda rohantam hozzájuk és a nyakukba ugrottam .

- És milyen volt az utazás kincsem ? - Mondta lágy mosollyal az anyukám rám szegezve a kérdést .-
- Jó volt anyu , nem volt semmi gond sem .- Mondtam nyugodtan egy kisebb mosollyal az arcomon .-
- Akkor örülök kicsim .- Mosolygott rám anyukám .

De egyszer csak egy ismerős hang csapta meg a fülemet az autók felől .

- Gyertek ide ! - Mondta kiabálva messziről az apukám és közben integetett maga felé egy kicsit tellegetve .-

Oda is szaladtunk az anyukámmal egy kocsihoz aminél az apukám állt egy kicsit nevetgélve .

-Családom , be szeretném mutatni nektek régi cimborámat .- Mutatott az ő mellette álló férfira .-

N.L.
Remélem tetszett nektek a mostani rész is !
Holnap jövök a következő résszel , addig is szép napot a most olvasónak !💛