Szabad? (Ereri)

5.fejezet

Armin és Mikasa már régóta együtt vannak velem.

Az óvodában ismerkedtünk meg, mindhárman félősek voltunk. Senki nem beszélt velünk, de mi sem szóltunk senkihez. Ezek után már tiszta sor volt, hogy a három csendes gyerek lesz a legjobb barát abban a csoportban. Először Armin-t lánynak néztem, és Valentin napkor neki is adtam virágot. Ő pirulva elfogadta, de aztán elmondta, hogy ő amúgy fiú.

Nem voltunk olyan fiúk akiket általában mindenki elképzel, ha azt mondják neki, hogy fiú. Armin és én leginkább olvastunk és festettünk, rajzoltunk. Nem szerettünk kocsikat tologatni és lövöldözni, az nem a mi világunk volt. Mikasa félénk volt két fiú közelében, így ő ugyanígy csendben velünk szórakozott. Mikasa először meg sem szólalt, majd megunta a csendet.

- Eren, te szereted ezt a krémet? Ha nem kell, nekem adod? Az óvó néninek majd azt mondjuk, hogy te etted meg.

- Oké, odaadom.

Így indult minden. Szép lassan elválaszthatatlanok lettünk egymástól. Egy általános suliba jártunk az ovi után is.

Ebben az időben alakulnak ki az első szerelmek, ekkor kezdesz kicsit felnőni, s ekkor esik le, hogy kikhez vonzódsz. Elgondolkodsz rajta, hogy kiket prefelálsz jobban, miért. Majd rájössz, hogy mi a szexualitásod. Mikasa és Armin a mai napig heterónak gondol, amivel nincs is baj, hiszen nem tudom hogy fogadnák, ha elmondanám, hogy mi a helyzet.

Mint ahogy már említettem, ilyenkor leszel először szerelmes, ez velem is így volt. Akkor még nem is sejtettem, hogy én szerelmes voltam, csak azt hittem, hogy jó barátok vagyunk és szeretek vele lenni.

Neki köszönhetően jöttem rá, hogy biszex vagyok. Ezért utólag is hálás vagyok.

Mégis kiről beszélek?

Egy volt osztálytársamról, akit általánosban ismertem meg, de gimiben is egy osztályba kerültünk, így minden szuper volt.

Elég nyeszlett voltam, nem olyan férfias, mint a többi srác ebben a korban. Minden suliban vannak menő srácok, akik mindenkibe belekötnek. Pontosan ez történt velem is, kifogtak a tömegből és majdnem minden héten megvertek. Egyik alkalommal egy lófejű, fura srác védett meg. Nem tudtam, hogy hogyan is hálálhatnám meg neki, de ő csak annyit mondott, hogy legyek a barátja.
Minden fasza volt egészen a gimi második évéig, amikor elkezdtük bántani egymást, veszekedtünk, egyszer verekedni is akartunk. Ez nem mehetett tovább, ezért javasoltam neki, hogy beszéljük meg. Ekkor csattant el életem első csókja. Vonzódtunk egymáshoz, de túl gyávák voltunk bevallani az érzéseinket. Elfutottunk a másiktól, mert szégyelltük azt amit tettünk. Azóta sem beszéltünk, de már nem is hiányzik annyira, mint régen.
Már nem érdekel.

*****

A szokásos bárba ültünk be, igazán menő hely. A pultos ismer már minket, egy-egy pohár Jägermaistert lökött elénk.

- Valakinek szerelmi bánat? - kérdezte.

- Nem, csak hosszú volt a tegnapi nap.

- Ezért isztok már délelőtt? - mosolygott rám. Amúgy már évek óta bejövök neki. Nem néz ki rosszul, de nem az én esetem.

- Jaah, délelőtt. Igen.

- Ereen, úgy nézel ki, mint aki még lélekben az ágyában van. Felébresszelek az álomvilágból?

- Nem kell, köszi. Fel tudok kelni magamtól is, de csak nehezen.

- Értem. Esetleg tehetek még értetek valamit?

- Nem Viktor, nagyon szépen köszönjük. - mosolygott rá Armin. Hogy tud mindig mosolyogni? Ő olyan tökéletes, sose követ el hibákat. Talán még barátnője is van, de lehet, hogy csak alakul neki valami.

- Akkor megyek a többi vendéget kiszolgálni.

- Jó. - válaszolt Mikasa.

Tekintetem a kezeim közt lévő pohárra irányul, melyben a hideg Jäger csillog. Levi, te is csillogsz. Te vagy az én csillagom. A csillag, akibe talán már az első pillanatban beleszerettem. A csillag, aki sosem fog viszont szeretni. Végül a csillag, aki mellett le akarom élni az életemet.
Keserűen kuncogok egyet, majd belekortyolok az italba. Yaeger, nem tett jót neked ez a találkozás a buszon. Nyálas szardarab lettél.

- Eren, mostmár igazán mesélhetnél.

- Nincs semmi különös, csak egy olyasvalaki tetszett meg, aki tuti nem bír.

- Már az első napon? - nézett rám csodálkozva Mikasa.

- Jaja. - néztem vissza rá szomorkásan.

- Nem értem Eren, melyik lány ne bírna téged, ha még alig látott és ismert meg? - kérdezte Armin.

- Mindegy, ez az én bajom. Veletek mizu? - váltottam gyorsan témát.

- Ne terelj! Később még úgy is beszélünk róla! - szemezett velem Mika szigorúan.

Mosolyogtam, majd válaszoltam, hogy jó.

Ezután semleges témákról beszélgettünk. Minden egyes megszólalásomnál a hangom megingott, el voltam keseredve, hogy valószínűleg most is sikerült egy heteró srácba talán beleszeretnem. Sírhatnékom támadt, így javasoltam a többieknek a pia elfogyasztása után, hogy induljunk. Ők is menni akartak, így felálltunk, és távoztunk.

Útjaink külön váltak, ugyanis ők még elmentek valamilyen üzletbe, míg én igyekeztem haza. Útközben hallgattam
az Arctic Monkeys-től egy pár számot, és a Cigarettes After Sex-től is néhányat. Egyszerűen imádom a zenéiket. Van olyan számuk, ami önbizalmat ad és azért hallgatom, de akad olyan is, aminek kicsit szomorkás vibe-ja van, azokra szoktam sírni.

Alig hallgatok végig egy-két számot, már is visszaérek a koliba. Csodás.

Nem sietek, de nem is a leglassabb tempómban császkálok. Olyan közepesen közeledem a cél felé. Odaérek az ajtóhoz, s a kulcsot a zárhoz emelem, majd el is fordítom benne. Meglepetésemre egyedül vagyok szobában. Levi, hol vagy?

Bocs a várakozásért, az online oktatás alatt nem volt időm írni, most a “normális” suli alatt sincs. Sajnos vizsgáim vannak, amik szeretném, ha jól sikerülnének, így nem tudom, hogy mikor érkezik a kövi fejezet. Mindenkinek sok puszi<3

Ui.: Nem lett elég tartalmas a fejezet, elnézést:/