ꪑเ᥉𝗍ᥲ𝗄ꫀ

100 13 2
                                    

Meglepődtem amikor korán reggel Jungkook pontosan a házam előtt volt és nyújtott.

Akkor is meglepődtem amikor képes volt tartani velem a tempót futás közben.

Nem szóltunk egymáshoz csak futottunk csendben miközben lélegeztünk.
Megálltunk pihenni a folyónál és leültem ahogy azt mindig is szoktam.

Jungkook mellettem ült és a napot néztük ahogy az lassan felkúszik az égen.
Csillogott a víz felszíne. Imádtam ezeket a pillanatokat mert Busanban ugyan olyan, ha nem csodálatosabb a tenger.

- Mehetünk? - kérdeztem halkan.

Bólintott. Kedves és csendes volt. Három napja jöttem vissza az egyhetes turnémról. Nem igazán beszéltünk érkezésem után, viszont rögtön elkezdtük az edzést. Vagy is ez az első nap.

Mindössze egy hetet kaptunk arra, hogy a saját és a közös produkciónkat is megalkossuk és utána szülővárosunkban fellépjünk.

Az edzőterem felé futottunk. Továbbra se szóltunk egymáshoz. A menedzserem várt.

- Végre megérkeztetek. Lassú voltál Jimin. - komoly arccal összepréseltem az ajkim és meghajoltam minél mélyebben.

- Sajnálom. Legközelebb gyorsabb leszek. - kellemetlen volt Jungkook előtt, hogy így megaláztak. Fáradt vagyok mert a turné teljesen kimerített. Jungkook mégsem szólt semmi bunkót csak felvette velem a lassú tempómat.

- Szálljatok be. Elviszlek titeket egy nagyobb edzőterembe. Kibéreltem számotokra. - bólintottam és beszálltam az autóba egy hang nélkül.

Jungkook meglökte a lábam a térdével. A szemeibe néztem. Elfordította a tekintetét ezért én is így tettem.
Újra meglökte a lábam.

- Ne is foglalkozz vele. - suttogta halkan, de nem nézett rám. Mosolyogva bólintottam.

Jól esett, hogy Jungkook nem nevetett ki és inkább támogatott.
A kedvem is jobb lett. Miután megérkeztünk ámulva néztem az épületet.

Hatalmas és fantasztikusan nézett ki kívülről. Biztonsági őrök álltak az ajtóban, akik igazoltattál azokat, akik be akartak menni. Tisztelegtek amikor elmentünk mellettük.

Belülről is tágas és csodálatos volt az egész hely. Saját kis tükrökkel teli helyiségünk volt.

- Láttál már valaha ilyet? - kérdezte Jungkook aki szintén csodálkozott rajta.

Tényleg a világ leghíresebb táncosai vagyunk, de a hasonló épületek és tánctermek leginkább Amerikában volt szokás. Korea szereti a visszafogott tánctermeket.

- Nem. - ledobtam a táskám az egyik sarokba és elővettem a törölközőmet.

Jungkook is hasonlón tett. Ledobta a táskát aztán kihúzta a cipzárt. Levette a cipőjét és áthúzta a pólót a fején.

Ámulva néztem ahogyan a legkisebb mozdulatra is megmozdul az a rengeteg izom és kocka.
Ez egy igazán férfias test.

Elkaptam a tekintetem róla amikor kopogtak az ajtón. Néhány táncos lépett be és a tánctanárom.

Nem maradtak sokáig csak gyorsan üdvözöltek. Megöleltem a tánctanárom és néhány szót ejtettünk a magán táncomról, aminek a tervezésében segít.

- Nem is tudtam, hogy van tánc tanárod. - megvontam a vállam.

- Tudod néha túl sok minden szakad a nyakamba. A stressz és a diétám miatt nem mindig tudok tökéleteset alakítani. Szóval ebben segít. Hogy a mozdulatok tökéletesek legyenek. -

Ᏼᥣᥲᥴ𝗄 Ⲋᥕᥲᥒ || Ꭻเ𝗄ꪮꪮ𝗄Where stories live. Discover now