A történet összeköt(Ricsi húga-SZJG ff)

Szeptember 4.

Azta végre péntek!
Mikor mentem a suliba útközben találkoztam Lőrinccel, úgyhogy együtt folytattuk utunkat.

Útközben beszélgettünk és hülyéskedtünk, meg úgy általában elvoltunk.

A terembe lépve hangzavar és egy felém repülő alma fogadott. Elhajoltam az útjából, így a velünk szemben lévő teremben ért földet, ami, ha jól tudom Ricsiéké.

-Melyik állat volt az?- üvöltötte Kinga, s közben vészesen közeledett a termünkhöz.
Ádi és Vince bebújtak a padjában olvasó Dani mögé.
-Idióták! Látlak titeket- mondta Kinga. A fiúk elkezdtek menekülni előle, Kinga meg utánuk. Ezt az egészet videóra vette Dave. Úgyhogy hamarosan már a közösségi médiákon láthatom ezt a jelenetet újra.

Az óra már bőven elkezdődött, mire idetaláltak Ádiék. Szerencsétlenségükre Kardossal voltunk, aki lefeleltette őket. Ilyen ismétlő felelés volt, de semmit sem tudtak.

Épp Vincét kínozta a tanár és már az utolsó, tényleg egyszerű kérdést tette fel Kardos:
-Mondj egy Ady művet- utasította a fiút.
-Öhm, az is valami szolgáltató? Mint a Fővárosi vízművek?- vakarta a fejét a kocka. Néhányan elkezdtek röhögni, de ő nem nevetett. Akkor esett le, hogy ezt komolyan gondolta és nem viccnek szánta.
-Ha ez nem vicc volt, akkor ostobább vagy, mint gondoltam- felelte Kardos. Vince nem egészen ilyen válaszra számíthatott, mert szégyenteljesen lesütötte a szemét, de ez csak pár másodpercig tartott, mert kitört belőle a röhögés.

-Mi ilyen nevetséges?- kérdezte a tanár.
A fiú csak egy pontot figyelt, valószínűleg az volt olyan vicces, amit ott talált.

Követtem a tekintetét és megláttam, min röhög. Egy alma volt a plafonon, ami bármelyik pillanatban ráehet a tanárra. Ha ez bekövetkezik 90%, hogy dogát írunk. A biztonság kedvéért kinyitottam a könyvem és próbáltam rekordidő alatt magamba szívni a tudást. Több-kevesebb sikerrel. Csak Fanni, Dani és Milán követték a példámat. Szofi valószínűleg már otthon megtanult mindent.

Hangos placcsanás, Kardos szitkozódása, elfojtott röhögés. Ezekkel jellemezhetném az elmúlt öt percet.

Kardos még mindig ordít, de valami más zaj ütötte meg a fülem. Ütemes kopogás. Ó jaj!
Máday.

Összenéztem Emmával és Lillával, ők bólintottak, jelezvén, tudják mire gondolok. A kopogás egyre erősödött, majd kinyílt az ajtó és belépett rajta, maga az ördög. Vonalzóját fenyegetően felemelte, s mintha minimum tíz centit nőtt volna. Talán a harag? Vagy a boldogság, hogy leszidhat minket?

Szerintem mindkettő.
-Történt valami Kálmán?- kérdezte nyájasan. Aha, hogy ezzel akar minket becsapni, hogy utána ránk ijeszthessen az üvöltésével.

-Valamelyik idióta megdobott valamivel- mondta, miközben tikkelt a szeme. Máday tekintete szikrázott. Lehajtottam a fejem és úgy tettem, mintha tanulnék.

Olyan volt a terem, mint mikor feleléshez készülődünk.

Voltak, akik úgy tettek, mint én. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy ők otthon már tanultak most már csak átnézik. Ilyen volt Lilla, Zsombi és Szigi.
Dani szégyenlősen hajtotta le a fejét, Fanni kikéreckedett mosdóba.
A jó tanulók, mint Milán és Szofi, magabiztosan mosolyogva figyelték a tanárokat.
Emma háromszor ejtette le a ceruzáját a földre, s vette fel onnan, végül úgy döntött, hogy a földön marad.
Barni békésen aludt a padjában, míg Máday rá nem csapott a vonalzójával.
A két hülye meg még mindig a táblánál álldogált, mintha mi sem történt volna.

-Mit tudnak erről? Ki volt az?- kérdezte az ördög. Szofi már szóra nyitotta a száját, de a mellette ülő Barni belé rúgott.
-Ha nem mondják meg, teremfogságban lesznek egész nap.

Mivel jó, összetartó osztály vagyunk nem köptük be a fiúkat, de Szofi és Milán kiakadtak, hogy mások tettéért büntetik őket.
Holnap még elmehetünk kirándulni, de jövő héten az összes szünetet a teremben kell majd tölteni.
Irodalmon még megírtuk a dogákat, utána míg Kardos javította őket nekünk a tankönyvet kellett olvasni.

-A jegyek siralmasak lettek kivéve pár tanulót- jelentette ki a tanár.
Azoktól, kiké elégtelen lett hétfőre várok egy fogalmazást bármely választott témából.

Danié, Szofié, Miláné és az enyém ötös lett. A mögöttem ülő Zsombié és a Dani előtt ülő Fannié négyes lett, a mi segítségünkkel. Szofi nem volt hajlandó segíteni hiába kérlelték őt a többiek. Így lett Lilláé és Nathé hármas, Emmáé kettes. Barnié és a két kockáé egyes.

Szünetben a padomon pihentem, mikor valaki megbökött. Hátrafordultam és Zsombiéval talákozott a tekintetem.

-Mi olyan fontos, hogy megzavartál?
-Oh, bocsi nem tudtam, hogy csinálsz valamit- röhögött- nekem úgy tűnt, csak aludtál
-Hát épp ez az. De mit szeretnél?
-Egy tollat tudsz adni?- hogy írhatta meg így a dolgozatot, hogy nem volt tolla? Ezt meg is kérdeztem tőle, mire azt felelte, hogy volt tolla csak azzal dobta meg Vincét órán.
Inkább ráhagytam és adtam neki egy tollat.

-Ezek a rockerek nyomdokaiba fognak lépni- mutatott a táblát ütő Ádira és a rajta szórakozó Vincére.
-Rockerek?- kérdeztem- Ja, hogy a Haraszty és a... Hogy hívják a másikat?
-Azt nem tudom. Mindegy is. A lényeg, hogy ők ki tudják akasztani a tanárokat. Akár szó szerint is- kacsintott. Igaza van.

Az órák gyorsan teltek, szünetekben, pedig jöttek a többi osztályból szórakoztatni minket, mert gyorsan elterjedt a híre a suliban annak, hogy mi történt. Sokan röhögtek rajta, pedig egyáltalán nem nagy cucc.

-Ti vagytok a méltó utódaink- mondta Ricsi könnyezve (?).
-Igen, jövőre ti fogtok minket pótolni- kontrázott Zsolti.

Mindenki furán nézett rá, végül Kinga csapta hátba.
-Még mindig csak tizenegyedikesek vagyunk. Fogd már föl- húzott egyet szoros copfján és egyenes háttal elhagyta a termet.

A nagy gyülekezés miatt az utolsó szünetben már tanárok álltak az ajtó előtt, hogy ne járkálhassanak be a terembe.
A fiúk így is megtalálták a módját annak, hogy tartsuk a kapcsolatot a többiekkel.

Ádi kihajolt az ablakon és úgy "csevegett" a lent állókkal.
-Ó Júlia, miért vagy te Júlia?- ordította Zsolti. Kinga elmagyarázta neki, hogy ez nem is így van, Zdolti meg csak annyi válaszolt, hogy ne nyeríts, ló. Erre Kinga megkergette, a fiú, pedig sikítva menekült. Ezt Dave felvette és közben kommentálta, egészen addig, míg Zsolti ki nem vette a kezéből és vágta hozzá a közeledő Kingához.

Dave a telefont síratta, Kinga előadást tartott a bántalmazásról és a stressz helyes levezetéséről, a többiek csak röhögtek.

Örülök, hogy ebbe a gimibe járhatok :)

Na, ez a rész us megszületett. Köszönöm, hogy elolvastad.