Levi feltápázkodott. Mérges volt, hisz már megint átkerült egy másik világba, de Eren nem volt ott. Csak egy csöves melegítőruhás sálas srác.
-Hol a picsába vagyok?-kérdezte Levi a fiút.
-Kandírozottt banáááán!-válaszolta az illető.
-Kérem tessen mondani maga ön?-szólt flegmán a földön gubbaszta Levi.
-Yato vagyok zegzi és isten vok lol! Kell nekem egy asszony kanos vagyok meg egy ház is, és egy kecskeeeeeee! Szilya szepfilyú, zegzi a hanghod!-köszönt Yato.
-Ön valami szellemi fogyatékossággal rendelkezik? Orvos már látott?
-Orvos szerint lenni nekem full retard és agyfing!
-Most lett elegem belőled!-szólt Levi, majd feltápászkodott, és az oldalán csüngő sniccer kardal jól neki is esett Yatonak.
Yato se volt rest.
-SZEKKKKKHI...vagyis...
Levi meglepődöt. Mivel Yato csak úgy ott állt, mint műfasz a Katiban. Egy pillanat volt az egész. Yato megcsókolta Levi-t.
-Nem kell harcolnunk! Zegz?-javasolta a fiú.
Levi ledöbbenve állt ott, mozdulni se mert. Szemei könnybe lábadtak.
-A halál akar lenni veled egy légtérbe!-válaszolta dühösen, majd elrohant Yato elől.
Kétségbe vokt esve. Hisz szerelme Eren sehol. Épp amikor újra együtt voltak. Naon depressziós lett emiadt. Bánatában pedig a Starbucksba ment vodkás tatrateát inni.
