A rossz elő érzetem által gyanakodtam, ezért meg akartam mindent tudni. A kérdésre a választ először a Serlegnél kell keresnem.
- A sötét mágia nem lehet véletlen. Valaki szándékosan tette. Vajon mi lehet a terve?- gondolkodtam és csendesen haladtam a folyosón.
Kerestem azt a termet, ahova a Serleget helyezték el, de később hangok ütötték meg a fülemet.
- Ez Dumbledore és McGalagony- meglapultam a falnál és hallgatóztam.
- Nem hagyhatjuk, hogy Harry Potter részt vegyen egy ilyen veszedelmes bajnokságon- mondta McGalagony.
- Sajnálom Minerva, de hallotta mit mondott Barty. Nem engedhet a szabályoknak- magyarázta Dumbledore.
- Ezek szerint Harry-nek kötelessége részt venni-e? Hm. Ki lehet ennyire gonosz, hogy benevezze Harry-t egy ilyen veszélyes bajnokságra?- megvártam, amíg elmentek, majd tovább mentem.
Elértem azt a termet, bementem. A Serleg ott volt középen. Gyanakodva néztem a Serlegre, közelebb mentem és kinyújtom a kezemet. Lehunytam a szemem, erősen koncentráltam. Később megjelent minden előttem, de a személy, aki megátkozta a Serleget az nagyon homályos volt. Elvettem a kezem.
- Francba- szitkozódtam.
- Van itt valaki?- hallom meg Frics hangját.
- Oh, hogy az a.....- gyorsan elbújtam.
Nyílt az ajtó.
- Mutasd magad- mormogta és beljebb jött. - Tudom, hogy itt bújkálsz!
- Frics- szólalt meg valaki.
- Megyek- ment távolabb a lépések.
- Huh. Ezt megúsztam- könnyebbültem meg. - Jobb, ha elmegyek és nem maradok itt. Különben Frics elkap.
Gyorsan elmentem onnan, majd a Mardekár ház felé rohantam. Bementem a jelszó után, de a klub helyiségben egy dühös Pansy-val találtam szembe magam.
- Te mégis hol jártál?
- Nyugalom. Csak utána néztem valaminek- ültem le.
- Minek?- foglalt helyet mellettem.
- Remélem, hogy nem fogsz hülyének nézni- kezdtem halkan. - Sötét mágia áramlott a Serlegből, miután Harry a többi bajnok után ment. Láttam a múlt eseményeit és valaki tényleg megátkozta a Serleget, de maga a személy homályos volt.
- Hűha. Ez komolyan hangzik. És mit fogsz tenni?
- Rá fogok jönni, hogy ki az és mire készül. Biztos, hogy aki tette az a gonosz oldalán áll. Vagyis....csakis halálfaló lehet- magyaráztam.
- Segítsek?
- Jól jönne egy kis segítség. A Trimágusi Tusa milyen próbákból áll?
- Hát...három próbát kell kiállni, de azt sajna nem tudom- rázta meg csalódottan a fejét. - De azt tudom, hogy mindegyik nagyon veszélyes.
- Rendben van. Ezzel nem jutottunk előbbre, de remélem, hogy megoldom valahogyan- sóhajtok.
- Menj el aludni, holnap könnyebb legyen gondolkodnod- mosolyog rám.
- Igazad van. Akkor holnap- mentem el aludni.
Pár nap elteltével közeledett a Tusa első próbája és én még mindig nem jutottam előrébb. Kezdtem komolyan aggódni. Harry és Ron közben nagyon összevesztek, mert Ron azt hitte, Harry dobta be valahogyan a nevét, amit azért megcáfoltam. Dumbledore mágikus körét csak halálfaló vagy felnőtt volt képes kijátszani. Reméltem, hogy hamarosan rájövök a titokra.
Két nappal később hatalmas ketreceket szállítottak Roxfort erdős területére. Megéreztem a düht, ami eléggé érdekesen hatott rám. Teljesen értettem, hogy mit mondtak.
- Mit képzelnek?
- Szét marcangolom őket!!
- Maradjatok már nyugton!
- De érdekes. Eddig még nem éreztem ilyet- fogtam a fejem. - Vajon miért ilyen dühösek és mik ezek a ketrecek? Rájövök még ma este!
A napom végig abból állt, gondolkodtam, ezért eléggé leszídott Piton. Az este alkalmából halkan kiszöktem az udvarra, onnan az erdős területre. A bokor mögül lestem meg a ketreceket. Hatalmas, szárnyas lények voltak benne.
- Olyanok, mint a sárkányok- lepődtem meg.
Előbújtam a bokor mögül, lassan közelítettem meg őket. Az egyik felkapta a fejét és rám mordult.
- Nyugalom. Senkit nem akarok bántani- emeltem fel védekezően a kezeimet.
- Ch. És még higgyünk is neked?- emelte fel a fejét a....azt hiszem a Gömbláng sárkány.
- Köszi. De segítségért jöttem- tártam szét a karjaimat.
- Mi a....? Te érted, amit mondunk?- lepődött meg a sok tüskével ellátott sárkány.
- Igen..magyar mennydörgő- mosolygok.
- És még a fajunkat is tudja. Hihetetlen- lepődött meg.
- Miért kéne segítség?- kérdi a zöld sárkány.
- Ti ismeritek a Tusát igaz?
- Jobban, mint bárki- biccent a Gömbláng sárkány.
Felemeltem a kezeim és eltűntettem a ketreceket. A magyar mennydörgő azonnal kinyújtózott.
- Máris jobb- biccent. - Szóval. A Tusa három feladatból áll. Az első a sárkányok, azoktól kell megszerezni egy aranytojást, ami segít a második próba megoldásában. A harmadik próba pedig egy sövény labirintus.
- Egy pillanat. Vagyis ti lesztek a négy bajnok első próbája?
- Négy?- lepődtek meg.
- Igen. Van egy bajnok, aki szándékosan lett kiválasztva. Sötét mágia által- mondtam.
- Ohjaj. Csak három bajnoknak kéne lennie- magyarázta a sárga sárkány.
- Mit tehetnénk?
- Hm. Gondolom az egyik egész fiatal- motyog a Gömbláng sárkány, mire csak bólintok. - Rendben. Kik a bajnokok?
- Simon, ő Durmstrang-os. Fleur, aki Beauxbatons-os. Cedric, ő lenne a Roxfort bajnoka. De! Harry is bajnok lett, ám ő nevénél éreztem meg a sötét mágiát.
- Hm. Rendben. Társaim, íme a felállás. Walesi zöld tiéd lesz Fleur, Norvég tarajos tiéd Cedric, Magyar mennydörgő tiéd Harry és enyém Simon- magyarázta a Gömbláng sárkány.
- Mi??? Miért pont enyém a legfiatalabb?- akad ki a magyar mennydörgő.
- Kérlek. Fogadd el- próbáltam rá hatni. - Csak most az egyszer.
- Ahj. Rendben, de akkor a felállást a kis sárkányokkal is meg kell vitatni- magyarázta.
- Kis sárkányok?
- Igen. A kicsik hozzánk tartoznak- biccent a Walesi zöld.
- Rendben. Bízzátok rám- mosolygok, majd elszaladok be az épületbe.
- A kis sárkányokat csakis Barty irodájában tarthatják. Vagyis a vendég szobában- haladtam a folyosón.
Fél óra keresés után végre megtaláltam. Hallgatóztam, szerencsére nem volt bent senki, ezért be tudtam jutni. Körbe néztem, majd megláttam egy zsákot. Kinyitom.
- Meg vagytok- veszem ki óvatosan őket. - Figyeljetek jól, mert a nagyobb sárkányok küldtek.
- Rendben- mondták egyszerre.
Elmondtam nekik is a felállást, miután megjegyezték vissza helyeztem őket a zsákba és elmentem vissza a nagyokhoz.
- Készen vagyok.
- Gyors voltál- jegyezte meg a Norvég tarajos.
- Most vissza kell tegyelek titeket a ketrecekbe- emeltem fel a kezeim és megjelentek újra a ketrecek. - Magyar mennydörgő, kérlek légy óvatos Harry-vel. Rendben?
- Rendben, de csak azért, mert szépen kértél- adta meg magát.
Adtam neki egy óvatos puszit, bemegyek vissza a kastélyba. Sikerült eddig a tervem, de kerestem a kirakó hiányzó darabjait.
- Remélem sikerrel járok- gondolkodtam.
A szobámba lépve lefeküdtem, de hirtelen eszembe jutott valami.
- Első próba sárkányok. Onnan egy aranytojást kell megszerezni, majd az segít a második próba megfejtéséhez. Vagyis a tojást nem lehetne szárazföldön kinyitni, hanem csak víz alatt. Ez azt jelenti, hogy a második próba a víz alatt lesz. A fekete tó mélyén. A harmadik a sövény labirintus. Ott lehet a nehezebb feladat. Remélem nem olyan veszélyesek a dolgok- gondolkozok aggódva.
Lassan teltek a napok és elérkeztünk az első próba napjához. Harry-t kerestem a szememmel, majd láttam, a többi bajnokkal a sátorba megy.
- Sok sikert Harry- haraptam ajkamba.
A feladatot eddig Fleur, Simon és Cedric túl jól teljesítette. A magyar mennydörgő-re néztem, aki a szemembe nézve biccentett. Bíztam benne. Később jeleztek az ágyúval, Harry-nek a pályára kellett lépnie. Szerencsére a magyar mennydörgő megértette, hogy mire céloztam. Harry-nek tényleg nem lett bántódása, de azért próbálta a sárkány mutatni, igazán veszélyes.
- Jól van. Ez eddig sikerült. Már csak a többi van hátra- mosolyodtam el.

Az elveszett gyermekWhere stories live. Discover now