3. 𝕱𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

27 5 0
                                    

Másnap már korán reggel a a Selfhood Gimnázium kapujában álltunk. Még be kellett mennünk elintézni néhány dolgot, aztán kezdőthetett a tanulás. Talán ez az egyetlen ami furcsa lesz itt, mivel gondolom ez is sok mindenben különbözik a hazai oktatástól. A gimi nem messze volt Jane-ék házától, így nem is kellett sokat sétálnunk.
Kívülről egy átlagos gimnáziumnak tűnt, semmi érdekes nem volt benne. Viszont a neve számomra még mindig elég furcsa volt.

Egész éjjel a nyakláncon gondolkoztam. A kérdések csak úgy cikáztak a fejemben, de egyikre sem kaptam választ. Már értem miért küldött ide anyu. Első sorban azért, hogy megtaláljam a lelkitársamat. Viszont nem igazán szeretnék itt Rosebankban szerelmes lenni, hiszen 3 hónap múlva úgyis újból haza megyek. A második ok, pedig az, hogy felfedjem az igazságot. De mégis mi lehet az?

-Készen álltok?-kérdezi Léna.

-Nem igazán, de először úgyis csak az igazgatóhoz megyünk.-válaszol Kamilla.

Az ajtón belépve, balra egy kis kabinban egy bácsi ült. Gondolom ő a recepciós? Van ilyen egy iskolában? Mindegy is, elmagyarázta merre találjuk az irodát. Megköszöntük neki, majd egy újabb ajtón belépve a kihalt folyosón találtuk magunkat.

-Gondolom óra van.-gondolkodom hangosan, mire a lányok bólintanak.

-Gyertek be!-kiált ki valaki, miután bekopogtunk az irodába. Egy kissé idősebb hölgy ül az asztalnál.

-Ohh sziasztok lányok! Már vártalak titeket!-mosolyog ránk.-Nagyon örülök, hogy egy ilyen távoli európai országból is fogadhatunk diákokat. Hiszen hozzánk különböző országokbók érkeztek a diákok, így nem csak ti lesztek az egyetlenek.  Csak gyorsan elmondom a legfontosabbakat. Nos, az iskolánk kissé különös. Leginkább a bennetek rejlő különlegességekre fókuszálunk, hogy mindenki megtalálja önmagát. Nincsenek valami szigorú szabályaink. Sok érdekes óráitok lesznek. Itt is van az órarendetek. Szerintem hamar bele rázódtók az itteni életbe. A különböző külön órákra vagy foglalkozásokra az osztályfőnökötöknél tudtok feliratkozni. A végzős osztályotok nagyon aranyos.-nyomja elénk az említett papirokat.

Furcsán nézünk a hölgyre, mivel azt hittük több mindent fog mondani.

-Tudom, egy kicsit ez most fura nektek, de biztos vagyok benne, hogy jól fogjátok érezni magatokat. Mehettek is.-fejezi be.-Még Moona egy szóra, kérlek.-teszi hozzá, mire a barátnőim kimennek.

-Igen?-kérdezem kíváncsian.

-Örülök, hogy annak ellenére ami anyukáddal történt, eljöttél ide. Érezd jól magad, és bármi baj van szólj nyugodtan. Egyébként Isten hozott a Selfhood Gimnáziumban!-ölel át végül, majd én szótlanul kimegyek az irodából.

-Basszus! Moona ezt nézd! -pánikol Léna, felém mutatva a bal karját.

-És ezt!-tűri el a haját Kamilla a tarkójáról.

-Mi a szar?-bámulom. Léna kezét csupa állat tetoválás borítja, egy kész állatkert lett a keze. Kamilla tarkóján pedig színesben Van Gogh egyik leghíresebb festménye látható, a csillagos éj.

-Mi a jó ég folyik itt?-kérdezem már én is pánikolva.-Mégis hogyan?

-Nézd neked is van!-mutat Kamilla a csuklómra, amin morze jelek vannak.

-Mit jelent?-nézi furcsán Léna.

-Tűzből született.-olvasom le, ugyanis apu, még régen megtanított morzézni. Sok dolgot megtanított nekem. Mivel anyu korán elhagyott minket, nem tudtam kivel Barbie babázni. Apukám bármennyire is erőlködött, neki nem mentek jól ezek a csajos dolgok. Így engem más dolgokra tanított. Pl.: önvédelemre..

HoldkőWhere stories live. Discover now