Holdkő

10. 𝕱𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

Reggel hatalmas fejfájásra ébredtem. Azt sem tudtam hol vagyok. Sőt még a szememet is nehezemre esett kinyitni. Zsibbadt a testem, hasogatott a fejem, és semmire sem emlékeztem. Viszont ha ez még nem lett volna elég, valaki volt mellettem. Hirtelen nem tudtam beazonosítani, hogy mégis ki az, mivel elfordulva tőlem, aludt.
A szoba sem volt ismerős, szóval teljesen elvesztem. Viszont úgy tűnik ezt még mindig tudtam fokozni, ugyanis csak fehérneműben feküdtem az ágyon, a mellettem lévő fiú pedig szintén csak egy boxerben. Baszki, mit műveltem!

Emlékezz! Emlékezz Moona! Mégis mi a francot műveltél tegnap?Basszus...
Bármennyire is próbálkoztam, nem jöttek az emlékek. Csak addig volt meg, hogy a csajok elmentek, én meg többet ittam a kelleténél.

-Hmmm.-fordul át a mellettem lévő fiú felém, én pedig azt hittem sokkot kaptam.

-Aidan!-sikoltottam fel, majd a kezemet a számra tapasztottam.

Én..

Én..

ÉN LEFEKÜDTEM AIDAN THOMPSONNAL?!

-Mivan? Moona? Mégis mi a franc?-ébred fel a fiú is.-Te? Én? Mit keresünk itt? Hol vagyunk?

-Hát én is ezt kérdezném. Mégis mi történt tegnap?-ülök fel az ágyban, nem foglalkozva azzal, hogy fehérneműben vagyok.

-Lefeküdtünk?-kérdezi tőlem, mintha én tudnám a választ. Ahj, utálom az alkoholt!

-Nem tudom... Én, nem emlékszem..Fogalmam sincs..-fogom a fejemet.

-Héj, nincs semmi gond. Majd megoldjuk, de előtte húzzunk el innen, bárhol is vagyunk.-pattan fel, és szedi össze a ruháit. Rekord idő alatt felöltöztünk, majd kiosontunk. Szerencsére a házban nem volt senki, a hatalmas kupit kivéve. Hamar leléptünk, majd Aidan motorját kerestük.

-Oké, itt parkoltam le a sarkon, azt hiszem.-mondja, majd elindulunk arra, ahol végül tényleg ott volt a motor.-Gondolom kell egy fuvar, holdlány.-kacsint rám ,mire megforgatom a szememet.

-Utállak!-mondom, miközben valami furát érzek. Lehet, hogy az éjjel történtek dolgok, bennem még sincs félelem. Mintha okés lenne a dolog. Pedig nem is vagyunk együtt. Mégis úgy érzem, hogy a tegnapi nap nem volt semmi. Bárcsak emlékeznék rá...
Párszor eltévedtünk, mire végül haza értem.

-Basszus apám ki fog nyírni.-mormogja Aid.-Sosem maradtam reggelig egy bulin. Általában leléptem.

-Miután megfektetted a lányokat elhúztad a csíkot?-vonom fel a szemöldökömet.

-Senkivel sem feküdtem le úgy, hogy ne akarta volna. Nem vagyok erőszakos senkivel szemben sem.-mondja őszintén. Baszódj meg Aidan, hogy ennyire kibaszott tökéletes vagy!

-Figyu, mi lenne ha maradnál? És akkor azt mondhatnád, hogy a buli után egy haverodnál aludtál. És azért maradtál sokáig, mert nem akartál ittasan vezetni.-vázolom fel a tervet, mire a fiú halványan elmosolyodik.-Mi az?-kérdezem értetlenül.

-Az, hogy te mindig tudod mit kell tenni. Moona, életemben nem találkoztam olyan lánnyal, mint te. Erős vagy és bátor. Soha nem adod fel, mert vannak céljaid. Eljöttél ide, csakis azért, mert mindennél jobban szereted anyukádat. És elmész majd innen, csak azért, mert mindennél jobban szereted apukádat. Hihetetlen vagy. És nem akarok az utadba állni, de kurvára szeretném azt elérni, hogy legyen okod itt maradni. Vagy nekem el menni, veled. Itt hagyni ezt a sok szart.-vallja be őszintén, én pedig menten elsírom magamat.

-Nem is tudsz magyarul.-nézek rá, mire elneveti magát.-Viccet félre téve, nem tudom még mit hoz az a 3 hónap. De félek, hogy nem fogok tudni majd elszakadni innen.