Egy hete lett vége az IOV-nak, de mégis a hatása alatt vagyok... Egyszerűen kitörölhetetlen két hét a fejemből, de szerintem, ezt Kornél okozta, aki... Idegesített egész eddig. Nem tudom, valahonnan humorra tett szert (de a rossz fajtából), és azzal idegesített, nem hagyott békén. A világ leghülyébb szóvicceivel árasztott el sms-ben, de amikor beszéltünk, akkor is muszáj volt neki egyet-egyet elsütnie. Ennek hatására megígértem neki, hogy a leghamarabb elmegyek hozzá, ami holnap lesz. Érdekes módon, ma már nem bombázott a hülye szóvicceivel, csak azt irogatja, hogy alig várja a holnapi napot... Olyan, mint egy kisgyerek, aki először fog kapni Barbie babát... Nem hazudok, én is ilyen voltam kicsiként.
Egész éjszaka alig aludtam valamit, és ezt annak köszönhetem, hogy megint meglátogatott a rémálmom anyuval. A verseny óta nem látogatott meg, és úgy gondoltam, már nem is fog, mert nem erőltetem a találkozást. Persze szívesen találkoznék vele, de úgy érzem elfogadtam, hogy ő... Egyszerűen nincs többé. Fura, de nem tehetek mást. Másfél év után le kéne zárni.
A sporttáskámat magam után húzva leszálltam a vonatról. Megérkeztem Szegedre. A tekintetemmel Kornélt kerestem, de hirtelen mindenki pont most, és pont ilyenkor ment/jött/sietett valahova, teljesen eltakarva a látóteremet. Valaki még rá is lépett a lábamra. Aú.
- Kit keresel Újvári Hanna?- kérdezte hirtelen egy ismerős hang, mire azonnal megfordultam, és szembe találtam magam Kornéllal.
- Kornél!- mondtam, majd a kezeimet a nyaka köré fontam, és hosszasan megöleltem. Ő átölelte a derekamat, és mielőtt bármi más mondhattam volna, megcsókolt. Beletúrtam barna tincseibe, majd gyorsan elszakadtam tőle, mert páran köhécselni kezdtek, nekem az arcom meg egészen más színbe váltott át.
- Mi az Hanna, leégtél?- kérdezte szórakozottan a sportáskamat cipelve.
- Vicces- bokszoltam nevetve a vállába, mire még jobban nevetni kezdett.
- Anya, Apa, Tomi, bemutatom nektek Hannát. Hanna, ők itt Budai Katalin Budai Tamás, és az ifjabb Budai Tamás- mutatott be gyorsan nekik, csak semmit sem értettem.
- Helló- intettem bénán, mire Tomi felnevetett.
- Mi a baj Piroska? Zavarban vagy?- nevetett.
- Mi?- kérdeztem, mire a szülei ránéztek, és leesett neki, hogy mit mondott.
- Nem akartam. Bocs Hanna- ment inkább be a szobába, és a szülei is eltűntek. Kornél kérdőn nézett rám, majd átölelt, és behúzott a szobába.
- Még köszönni se tudtunk egymásnak- hadonászott.
- De, köszöntünk, de ha nem elég- álltam fel.- Szia Kornél- nyújtottam a kezem, mire felnevetett.
ESTÁS LEYENDO
A Szerelem Mindent legyőz? (IOV FanFiction) (BEFEJEZETT)
Fanfic"Amíg nem ért vissza, addig zenét hallgattam, valamint felhívtam aput és a nagyit is akivel éppen moziba (!) Indultak. Lehet, hogy a végén még jó cimborák lesznek? A nagyi bezzeg azonnal elküldött, hogyha eljöttem egy hétre, akkor töltsem is a Kajak...
