Nem akarom, hogy ez a segg itt legyen a házunkban. Pedig már nem először van itt. És különben sem mondhattam azt a bátyámnak, hogy ne találkozzon ezzel a sráccal többet.
- Szia. - mondom végül, mert nem akarok modortalan lenni hozzá annak ellenére sem, hogy utálom, amiért ezt művelte a barátnőmmel.
- Mira! - Bendi szinte észrevétlenül terem mellettem és könnyűszerrel emel fel a padlóról, mintha nem lennék nehéz.
- Szia, bátyus. - mosolyodok el annak ellenére is, hogy hirtelen alig kapok levegőt a szorítása miatt, és annak ellenére is, hogy igazából egy hete láttam utoljára, és nem mellesleg annak ellenére is, hogy Szoboszlai minket figyel. - Mit csináltok ti itt? - kérdezem, mikor lábaim ismét földet érnek. - Anyáék?
- Csak játszunk. - ránt vállat Beni vigyorogva. - Nyár van, hugi, lazulj el kicsit.
- Örülök neked, bátyus, de nekem még túl kell élnem egy érettségit. - forgatom a szemeim.
- Mint ennek a túlsztárolt fasznak itt. - int fejével Szoboszlai felé.
Érdeklődve emelem a másik fiúra a tekintetem. Hirtelen nem is értem, miért lenne szüksége érettségire. Szerintem amennyi pénzt keresett már eddig, abból kényelmesen eléldegélhet élete végéig.
- Így igaz, Kicsilány. - áll fel a kanapéról és közelebb sétál hozzám.
Akaratlanul is szembe fordulok vele, és hirtelen olyan kényelmetlen, ahogy fölém magasodik. Ő magas és sportos és izmos. Nem vagyok tisztában a paramétereivel de az én 157 centim és mind a 63 kilóm fájdalmasan szánalmasnak hat Szoboszlaival szemben.
- És... tanultál rendesen? - kérdezem tőle bizonytalanul.
Kérdésem hallatán érdekes mosoly húzódik az ajkaira, majd Bendivel szinkronban röhögi el magát.
- Születésemtől fogva zseni vagyok. - ránt vállat.
- Ha már focizni nem tanultál meg, akkor legalább érettségid legyen, mi? - Bendi röhögve löki meg a haverját, a kérdése pedig engem is mosolyra késztet egy pillanat erejéig.
- Fogd már be, te fake fehérvári. - boxol a bátyám felkarjába. - Figyelj, Tündérszemű, lesz rám 10 perced később? - fordul vissza hozzám, amivel igazán meglep.
Hirtelen nem is tudok mit mondani, csak azt érzem, hogy az arcomat elönti a forróság. Utálom, hogy ennyire zavarba tud hozni egy fiú. Nemcsak ő, de szinte bárki, aki hozzám beszél. Nagyon vártam már, hogy kinőjjem ezt.
Szemöldökeim összeszaladnak a homlokom közepén.
- Mégis mit szeretnél? - próbálok nem bunkó lenni vele, azért mert Beni is itt van, de nem sok kedvem van hozzá.
Jó, igazából elég udvariasan tette fel ezt a kérdést, nem pedig rögtön letámadott a nyomorával, szóval máris piros pont jár neki.
- Az meglepi. - kacsint rám.
Legszívesebben megforgatnám a szemeim rá, de ehhez nem igazán vagyok elég bátor, nem akarom felkérni Szoboszlait keringőre, hogy szétszekáljon.
- Felmegyek tanulni. Ott leszek. - rántok vállat végül, félig-meddig beleegyezve abba, hogy később kedvére zargasson.
Amint bezárom a szobám ajtaját, konstatálom, hogy már elég késő van intenzív tanuláshoz, úgyhogy inkább csak elolvasok pár német nyelvű hírportált, mert így ezerszer jobban képes vagyok a helyes nyelvtant meg a szavakat is tanulni, mintha a tankönyvet bújnám. Igazából semmi bajom a némettel, szeretem és elég jól is beszélem. Igazából szerintem csak azért, mert nagyon szeretnék egyszer a Berlin Fashion School tanulója lenni - holott az oktatás valószínűleg angolul történne ott -, ami egy olyan álmom ami valószínűleg nem mostanában fog megvalósulni.
KAMU SEDANG MEMBACA
Tündérszem | SzD.
Fiksi PenggemarNéha elgondolkodtam rajta, hogy mi vitt rá arra, hogy megcsókoljam Szoboszlait. Mi vitt rá arra, hogy azt mondjam neki, hogy vele akarok lenni? Sosem engedtem meg magamnak ezelőtt azt, hogy úgy gondoljak rá mint férfi, hiszen a legjobb barátnőmmel j...