Romantikus novellák. Mindegyik rész egy-egy helyzet, amit mi találtunk ki. Nem folytatásos, mindegyik fejezet egy külön ,,sztori".
Nem tudjuk, hogy milyen időközönként jön majd új rész, ez attól függ van e ihletünk. Lehet, hogy kétnaponta jön egy...
Reggel úgy volt, hogy csak Mekibe megyünk, kajálunk, azt ennyi. Hát odáig igaz, hogy csak mekibe mentünk, de, hogy csak kajálunk... na az már kevésbé. Kajáltunk is, de nem csak. Akkor mondjuk az elejétől.
Ma (vasárnap) reggel boldogan keltem ki az ágyból, és léptem a gardróbomhoz. Sok gondolkozás után egy farmersortot, és egy piros felsőt vettem fel.
Ezt a képet most találtam a pinteresten, és nem pont így (nyilván), de hasonló volt az én ruhám is. A sort teljesen ilyen, de a felsőben vannak eltérések. Mindegy.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Úgy terveztük, hogy Bence meg én odamegyünk kb délre a mekihez, a többiek meg már ott lesznek. Előtte mennek valami dedikálásra, amit mi inkább kihagynánk, ezért alakult így. Még megjegyezném: Bence nem a barátom, nagyon jóban vagyunk majdnem év eleje óta (akkor jött a suliba azért) és ennyi. Nem több. Valahogy sohasem gondoltam úgy ránk mint szerelmespárra akik járnak stb.
És még valami: Apu eddig nem találkozott Bencével, ennek több oka is van.
1: a suli első két hónapjában telebeszéltem a fejét azzal, hogy Bence mennyire idióta. Akkor még én is így gondoltam.
2: már régóta (november eleje) jóban vagyok vele (Bencével), és már említettem apunak, hogy "mégsem annyira bunkó", de ezért most azt hiszi tetszik nekem. Ebből kifolyólag inkább Bencééknél vagyunk, vagy máshol a többiekkel.
3: Az nincs.
Tehát Apu be van pörögve és napok óta mondogatja, hogy "randim lesz" én meg, hogy "apu, ez nem randi, ott lesznek a többiek is". De nem hallgat rám csak visszaszól egy " aha, könnyű hárítás, úgyis tudom, hogy randi" - val.
Mindegy, ez nem olyan lényeges. Reggel megjött értem Bence a megbeszélt időben, és miután elköszöntünk nekivágtunk a világnak. na jó, csak elmentünk a mekihez, de majdnem ugyan az. Egy csomót vártuk a többieket a meki előtt, írtunk is nekik, de egy ideig nem válaszoltak.
- Bakker, most jönnek vagy nem? - kérdezte idegesen Bence. Már mindketten rohadt éhesek voltunk, de nem akartunk bemenni a többiek nélkül, csak ők nem voltak sehol.
- Ú, Dia írt, várjál! - kiáltottam fel örömömben. - Bocsi, nagy a sor, és elhúzódott a dolog, egyetek csak nélkülünk - olvastam fel a barátnőm üzenetét.
- Akkor menjünk, mert lassan felfordulok az éhségtől - mondta Bennce.
- Jó, de... Nem mehetnénk inkább a KFC - be? Azt jobban szeretem. Léciiii - nézek rá kérlelő szemekkel.
- Tőlem mehetünk oda is, nekem aztán holt mindegy, hogy hol eszünk - jelentette ki és el is indult a meki mellett levő KFC felé.
Írtózatosan sokat ettünk, mint mindig ha nagyon éhesek vagyunk. És rendszerint ha nagyon éhesek vagyunk akkor utána nagyon rosszul leszünk. Ez a természet törvénye!
