A lusta tengerész (One Piece x Naruto crossover)

1. Fejezet

A Moby Dicken mindenki ünnepelt. Ennek oka az volt, hogy mikor a Vörös Kutya meg akarta ölni Acet, megcsúszott valamin a földön, így Marco időben odaért és kimenekítette a két testvért. Mikor pedig nem sokkal előtte Fehérbajuszt akarta megölni, akkor is ugyanez történt.

Squardo elhibázta a szúrást, mikor Akainu átverte, így Fehérbajusz alig sérült meg a háborúban. Feketeszakáll pedig nem bírt mozdulni, mikor jött a végső csapás. Sok megmagyarázhatatlan csoda történt, de örültek neki.

Azt viszont csak maga Newgate vette észre, hogy Akainu mindig jégen csúszott el. Az árulónak és Squardonak pedig az árnyékukkal történt valami furcsa. Az utóbbi Moria műve is lehetne, de mindkettőjük árnyékát egy vékony fekete csík kötötte össze az admirális, Aokiji árnyékával.

Miután Trafalgar Law beavatkozásának hála Mugiwara no Luffy túlélte a sebet, amit Akainunak mégis sikerült rajta ejtenie, mindenki meglepetésére megérkeztek a Kuja kalózok és Rayleight, és elvitték Luffyt vissza Marinefordba üzenetet küldeni a legénységnek, majd edzeni. Ace nem igazán akarta elengedni öccsét, de mikor Fehérbajusz megígérte neki, hogy amint Luffy két év múlva belép az Új Világba megkeresik őt, nagy nehezen elengedte.

Ezután Fehérbajusz minden fiát és lányát a fedélzetre hívta.

- Marco, te észrevetted Kuzan furcsa  viselkedését a háború alatt? - tért rögtön a lényegre.

- Valami furcsa volt benne, de inkább másra figyeltem, így semmi konkrétat nem vettem észre, yoi.

- Értem, fiam. Én viszont láttam, hogy miket tett. - majd elmagyarázta Akainu csúszásait a jégen, az áruló és Squardo árnyékának furcsa viselkedését. - Úgy gondolom, hogy nélküle Ace, és én is halottak lennénk.

- Úgy tűnik, sokkal tartozunk most annak az admirálisnak. - húzta fel az orrát Izo fintorogva.

- Igen. Épp ezért, ha valamikor összefutunk vele, mindenképp a hajóra hozzuk, és kifaggatjuk.

Egy évvel később a kómából már teljesen felépült Thatch lélekszakadva futott a fedélzetre, kezében a reggeli újsággal. Fehérbajusz és az ott lévő parancsnokok kérdőn figyelték.

- Oyaji! Ezt nézzétek meg...!

- Add ide, yoi, mielőtt megfulladsz. Elolvasom hangosan. Szóval... - szemével átfutotta a híreket, majd a fontosabb dolgokat hangosan mondta. - Sengoku lemondott flottaadmirális rangjáról, most főellenőr, yoi. Akainu és Aokiji pedig harcba szálltak a rangért, tíz napig harcoltak Punk Hazardon...! Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, de Akainu nyert. Aokiji pedig... - Marco elhallgatott, és hitetlenkedve meredt a papírra.

- Mit ír, fiam? - húzta össze szemöldökét Fehérbajusz.

- Aokiji pedig, miután visszatért Marinefordba, kilépett a tengerészgyalogosoktól, jelenlegi helye ismeretlen, mivel lerázta az őt követőket, yoi...!

- Ez... most meglepett... - mondta pislogva Ace. - Mármint tudom, hogy Aokiji nem igazán szereti azt a rohadék Akainut, de most azért lépett ki, mert nem akar alatta dolgozni...?

- Úgy tűnik, hogy így van. A háborúban már láthattuk, hogy ebben az esetben valószínűleg több is van a háttérben. Az a papír nem azt írta, hogy Kuzannak súlyos sérülései vannak? - kérdezte Fehérbajusz elgondolkodó arccal.

- De igen, Oyaji. Esetleg megkeressük őt, és segítsünk neki? Természetesen minden hátsó szándék nélkül. - vigyorgott gonoszan Ace.

- Jó ötlet, yoi. Bár ahogy Oyajit elnézem, hamarosan új testvérünk lesz, akár akarja Kuzan, akár nem. Reméljük, hogy egyszerűbben beadja a derekát, mint te, Ace, yoi.

- Marco...! - vörösödött el Ace. - Amúgy is, nem biztos, hogy ő is megpróbálja megölni Oyajit.

- Amit eddig tudok róla, túl lusta ahhoz, hogy megtegye. - mondta Haruta, aki az információs hálózatot felügyelte. - El is kezdem kerestetni. - indult el pár hívást intézni.

Eközben Kuzan, aki épp egy domboldalon süttette magát a napon, nem is tudott róla, hogy őrült kalózok vetették ki rá hálójukat, új szabadságának pedig megint gyorsan vége lesz.