6 . 1 Fejezet

30 3 0
                                    

[ 𝚑𝚎𝚕𝚙_𝚞𝚛𝚜𝚎𝚕𝚏 - 𝙴𝚉𝙴𝙺𝙸𝙴𝙻 ]

Jó szórakozást!
Szószám: 1526
Közzétéve: 2021.06.27

៚ ⋯⋯⋯ ˁᱸᲲᱸˀ ⋯⋯⋯⋯ ༄

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

៚ ⋯⋯⋯ ˁᱸᲲᱸˀ ⋯⋯⋯⋯ ༄

Március 9. Kedd

Az elmúlt napokban távolinak tűnt a valóság. A bűntudat, a szorongás és a szomorúság uralkodott rajtad azóta a szombat este óta. A fejed zúgott, a füled csak tompán működött. A melletted csörgő mobil hangját is nehezen vette észre, hiába volt felhangosítva.

"Tessék?" - szóltál bele a telefonba mikor felvetted azt, meg se nézve ki hívott téged. A készüléket állad és vállad közé szorítottad, hogy felszabadítsd a kezed és tovább tudj pakolni. Dolgodat próbáltad módszeresen végezni, ügyelve, hogy a mobilt le ne ejtsd. Kora délelőtt volt, de hangod még mindig fáradt volt. Mozdulataid kissé lassúak voltak, ahogy a táskákat telítetted meg. Lomhaságodon és ügyetlenségeden nem segített a további nehezítő tényező.

"Mikor jössz?" - kérdezték a vonal másik végén, rögtön felismerted a bátyád hangját. Szavai érzelemmentesen és zordan hangoztak, jele se volt a veled való szokásos viselkedésének.  A nemrég történt veszekedésetek miatt minden vele történő interakciónál izgultál és szorongtál, melyen tovább rontott a stílusán való változtatása. Főleg attól féltél, hogy tovább rontod a helyzeted és jobban magadra haragítod Kihito-t. Lenyelted a gombócot a torkodban, amely a rossz gondolatokra kúszott oda és egy nagyot sóhajtottál, mielőtt válaszoltál neki. Így próbálva nyugtatni idegeidet.

"Lassan indulok. Kicsit megcsúsztam az eső miatt. Át kell még pakolnom pár dolgot." - közölted, míg a vízálló táskádba próbáltad begyömöszölni a süteményes dobozokat. Épp a szüleitekhez igyekeztél egy családi ebédre. Gyakran összegyűltök, hogy együtt töltsetek el időt, hiszen mióta  külön éltek a családi idő jelentősen megcsappant. Nem mindig alakult a legjobban, volt amikor veszekedésen tört ki, ezért általában rossz szájízzel vettél részt rajtuk. Most jobban féltél tőle, mint szoktál. A körülmények soha nem voltak tökéletesebbek a családi drámához. Kis megnyugvást nyújtott azonban, hogy megegyeztetek bátyáddal, hogy szüleitek előtt az újrakezdésed egyenlőre titok marad. Nem nagyon díjazta az ötletet, de tudta ő is, először kettőtök között kell lerendezni a dolgokat.

"Elküldjem érted apát autóval?" - kérdezte. Miközben beszélt, behallatszott a háttérből anyukátok hangja, ahogy apukátokat rendezte. A tompa hangokból ki tudtad venni, hogy megint rossz helyre kerültek a jénai tálak. A megszokott jelenet gondolatára felkuncongtál. Már biztos ott van, gondoltad. Mérlegelve néztél végig az előtted lévő táskákra, majd ki az ablakon az időjárásra. Alsó ajkad fogaid közé csípted, közben mérlegelve a lehetőségeid.

Megtalállak  //Tamaki Amajiki ff.//Where stories live. Discover now