Vágytam Rád (+18)

Part 10

Keserédes mosollyal néztem végig rajtuk míg el nem tűntek a szemem elől. Felix furán viselkedett és bármennyire vágyom rá ezen a téren is, a mai találkozótól többet vártam. Hogy is mondják ezt a fajta érzést? Csalódtam, de nem lepett meg? Pontosan. Luna az én szemszögemből egy egyszerű lány, semmi különleges, de Felixet mégis megfogta vagy megfogja benne valami. Reménykedem a múlt időben.

Amennyire csak lehetett nyugodtan léptem be a házba. Magamba szívtam az othhoni illatot majd hosszasan fújtam ki a levegőt. Minden kedvem elment a naptól és attól is, hogy egyáltalán kezdjek valamit magammal. A fürdőszobába lépve a tükör elé álltam. Hajamat lazán hátrafogtam és lemostam magamról azt a minimális sminket is. 

Egy pohár vizzel a kezemben ültem le az ágyamra. Hátam mögé téve egy párnát bámultam előre. Próbáltam terelni gondolataimat más irányba, de egyszerűen nem tudtam. Minden egyes alkalommal mikor lehunytam a szemem őt vagy őket láttam magam előtt. Ahogy egymás mellett sétálnak és kezeik oly de oly közel vannak egymáshoz, hogy szinte már összeérnek. S elképzelem őket összekulcsolt kézzel, de nem akarom. Nem akarom őket együtt látni, egyáltalán nem is akarom őket együtt tudni. Miért nem említette, hogy újra beszélnek? Legalább szólt volna, hogy ne fájjon ennyire együtt látni őket. Azt hittem Luna már rég a multé. Érzései hozzá húzzák én pedig a testem miatt vagyok jó? Nem kizárt, de mégcsak a gondolat is széttör. Képes lenne erre Felix? Megcsalna pont vele vagy akár bárkivel, mert tényleg egy játék vagyok neki? Pontosabban nem is megcsalás hiszen soha nem mondta ki még csak azt sem, hogy szeret. Miért? Mert nincs igy. Talán már soha nem lesz igy és elvesztettem azt a  Felixet aki az elején volt. Óvatosan közeledett majd szépen lassan alakított ki köztünk minden intim dolgot. Most pedig? Nekem esik, mint vad a prédájának. Mint kisgyermek a kedvenc játékának. Egyre jobban értelmet nyer a játék kifejezés.