Vágytam Rád (+18)

Part 13

Pillanatokon belül Félix ágyán találtam magam, hanyatt fektetve. Haragom miatt kellemetlennek éreztem a helyzetet. Más volt, mint a többi. Nem az futott végig az agyamban, hogy mennyire akarom őt, hanem az, hogy ki akarok szabadulni a szorítás alól. Mintha a gondolataimban olvasott volna szólalt meg.

-Rae, semmi baj. Shhh. Shh. - Nyugtatott miközben mutatóujját az ajkamra helyezte.
Szapora légzésemet félbeszakítva néztem a szemébe és próbáltam nyugodt maradni. Akármilyen hülyén is éreztem magam, valamiért bíztam benne. Viszont egy dolog nem hagyott nyugodni. Mégpedig, hogy nem kérte a beleegyzésemet.

-Tudod, hogy nem szeretem mikor erőszakos vagy. Így várod el, hogy felizguljak? - Mondtam felháborodva.

-Naa, muszáj kijavítsalak. Nem el várom. Hanem elérem.
Szavait még fel sem fogva nyögtem fel. Mindig porcikám megfeszült, ahogyan Felix belecsókolt a hasamba.
-Ahogy látom sikerült is. - Arcán mosoly bújkált.  /a szemétláda - gondoltam/

-Miből gondolod? - Ráncoltam össze a homlokomat, holott tudtam, hogy teljesen igaza van.

-Ez itt. - mutatta fel az ujját - A nedved csak nem véletlenül csordult ki.

-Jó mondd mit szeretnél! - Könyörögtem.

-Hogy ne a válaszomért könyörögj, hanem azért, hogy ne hagyjam abba. - Mosolygott ismét és azon kaptam magam, hogy a derekamnál fogva felé helyez. Helyet cseréltünk. Most én ágaskadtam felette. Ráhelyeztem magam a combjaira és már hajtott is a vágy arra, hogy előrébb csússzak. Viszont játszadoztam még egy kicsit.

-Naa, gyerünk már! - Buzdított Felix egyre idegesebben.

-Nehogy azt hidd, hogy bármit is kezdek veled míg nem vagy kemény.

Szavaim hallatán Felix elképesztő gyorsasággal ült fel. Izmai azonnal kirajzolódtak, de csak egy pillanatnyi időm volt erre koncentrálni, ugyanis kezei máris a csípőmet szorongatták. Hirtelen magához rántott, így a testünk teljes egészében egymáshoz simult. A melleim a mellkasán pihentek, a gyenge pontom pedig tökéletesen illeszkedett össze az övével.

Igenis kemény volt, amit már akkor is tudtam, de szerettem volna felhergelni. Ösztönösen kezdtem el mozgatni a csípőm előre-hátra, ezzel finom súrlódást keltve köztünk. Felix velem együtt szisszent fel. Haja ismét a szemeit takarta, de mosolya semmihez nem volt fogható.

-Ugyan már, Rae. Légy rosszkislány a kedvemért, hidd el nem bánod meg! Vagy talán nem szeretnéd magadban érezni? - Nézett le és pontosan tudtam mire gondol.

Szavak nélkül, a haja alól alíg látszódó szemeit fürkészve bólintottam óvatosan. A következő pillanatban Felix ujjaival húzta félre a bugyim közepét. Térdeimre emeltem magam majd újra leereszkedtem. Az erős nyomás egyszerre ébresztett fel bennem minden vágyat.

-Mhh~ahh. - Nyögtem, Felix pedig fogait összeszorítva mosolyodott el. Kezei már a fenekemet markolták. Tempósabban, kislány! - Utasított, mire határozottabban kezdtem el mozogni rajta.

Épp egy forró csókkal készültem megajándékozni, azonban hangos ajtócsapásra kaptuk fel a fejünket.

-Hazajöttem, Felix! - Szólalt meg az éles női hang. Felix anyja volt. Riadtan kaptam felé a tekintetem és összenézve állapodtunk meg róla: hatalmas bajban vagyunk.