A maffia mindenek felett

8. rész

Srácok nagyon sajnálom, hogy nem volt rész és rettentően köszönöm a nézettséget. Sajnos nem rég született meg a 2. öcsém így kicsit nagy a feszültség itthon. És tényleg igyekszek hozni a részeket, csak kezdek kifogyni az ötletekből. A címet valószínűleg megfogom változtatni " A maffia mindenek felett" címre. További jó olvasást.

Trya

Reggel arra keltem, hogy Phil rendesen kitörte a bordáimat és biztos vagyok benne, hogy néhány szervem sem úsztam meg éppen. Fájdalmasan kikászálódtam az ágyból, és kómásan a tükörhöz sétáltam, de amit ott láttam, attól majdnem elhánytam magam. Karikás szemek, beesett arc, sehogy sem álló haj. Hála istennek, feltalálták a sminkeket és egyéb kencéket, amiknek hála nem úgy nézek ki, mint egy megtépázott zombi. A hajamat egy kiló hajlakkal, fújtam le és kötöttem fel a fejem tetejére. Phil még aludt, ezért nem zajoskodtam. Greta a háziasszony szerencsére elpakolt, így lent egy tiszta ház várt. Nemrég mehetett el, hisz az asztalon meleg rántotta és kávé fogadott és egy "Ha lehet ne halj meg, még nem kaptam meg a fizum ❤" üzenet. Imádom a nőt. Felhívtam egy óvodát Phil számára, hiszen nem tudok rá minden percben figyelni, és amúgy is kell neki egy kis szociális élet. Alig telhetett el 10 perc egy kómás és kócos Phil támolygott le a lépcsőröl.

-Jó reggelt Sarah!-ásítozott és felcsimpászkodott a székre, hisz elég alacsony.

-Jó reggelt Phil, hogy aludtál?

-Egész jól, tök nyugodtan.-de jó neked.

-Az iskolám mellett van egy ovi, oda fogsz járni rendben? Viszont, van egy dolog, amit észben kell tartanod. Az iskolában a kilétem titkos, teljesen más a szerepem. Senkinek nem mondhatod el. Rendben?

-Igérem.-nézett komolyan a szemembe, majd eltörött a szék lába, ő pedig az asztal alá borult. Mindketten nevetésbe törtünk ki.

-Menj öltözni 10 perc és indulunk.-vágtatva felrohant és elkedett öltözni. Amíg készülődött elintéztem néhány ügyet.

-Na mehetünk?-bólintott majd indultunk a kocsihoz.-Egy elhagyatott épülethez szoktam parkolni, onnan kb. 5 perc az út.

-Nem félsz, hogy ellopják a kocsit?

-Vannak arra is őreim-eresztettem el egy féloldalas mosolyt, majd elindultunk a kocsival.

20 perc után oda értünk az épülethez, majd abból kiszállva letakartam az autót.

-Na gyere menjünk.-ragadtam meg a kezét és elindultunk.-Ott az ovi látod? 2-kor jövök érted.-öleltem meg, majd néztem, ahogy a kapun át bemegy az épületbe, majd én is elindultam.

Furcsa mód senki, nem gúnyolódott és egyéb dolog. A szekrényemhez érve furcsa szagot éreztem. Egyből leesett. Festékes trükk. Ezért nem szóltak. Körülnézve láttam, hogy mindenki tartja a telefont. Nem hoztam váltó ruhát és nincs kedvem át öltözni. Láttam ahogy a plasztik seggek erre jönnek. Amint a szekrény mellé értek kinyitottam az ajtót, viszont én egyből elbújtam az ajtó mögé, így az egész rájuk zúdult. Akkora visítás volt, hogy innen Mexico megsüketült.

-Mit képzelsz te rohadt ribanc?

-Gondoltam jól áll a kék- motyogtam. Szerencsémre, pont jött az igazgató.

-Mi folyik itt?

-Színterápia-motyogtam halkan, így csak a néhány mellettem álló hallotta, akik halkan a markukba nevettek.

-Sarah direkt leöntött minket festékkel.-panaszkodott Amber a fő ribanc.

-Ez nem igaz valaki bele rakta szekrényembe a festéket, és amúgy is miért festékezném össze a cuccaim?!-mutattam az említett tárgyra.

-De akkor te miért nem vagy olyan?-ordította be valaki a tömegből. Ó hogy édesanyádnak húzták volna ki időben..

-Mivel lehajoltam bekötni a cipőm-ha azt mondom direkt elhajoltam, úgy fog hangzani mintha én raktam volna oda festéket.

-Szerintem beszéljük, ezt meg az irodámban lányok

Az irodába beérve az egyik kékbe borított lány elkezdte levenni a pólóját, majd őt követte a másik kettő. Ezek komolyan megőrültek. Pár percen belül az igazgatón se volt felső.
Nos. Legszívesebben ezeket a pillanatokat kitöröltem volna az elmémből. Elmondhatom hogy a diri sörhasa amin, azt a tömérdek szőrt, amit mamut megirigyel nem szívesen tapogattam volna meg. 
Illzeve úgy tűnik ezzel csak én vagyok így, ugyanis a 3 elbaszott hupikék elindult felé.

-Mi az te nem akarod megúszni a dolgot? - nézett rám fel a diri az egyik hupiból.

Természetesen nem válaszoltam hanem elhagytam az irodát és lehető legközelebbi növénynél kidobtam a taccsot.

-Rám kennek egy csínyt, látom ahogy a diri hancúrozik 3 lánnyal. Mi jöhet még? - kérdeztem magamtól már már haldokolva.

-Sarah! Erről senkinek nem beszélhetsz különben tönkre teszem az életed. Megnyugodhatsz vannak befolyásaim. - nézett rám Mr. Pumba, majd sarkon fordult és elment.

-Hogyne, ő teszi tönkre az enyémet. Persze. - motyogtam magam elé és elindult a második órámra.

Nap végén elsétáltam, Phillért és elmentünk együtt az autóhoz.

-És milyen volt a napod?

-Uu nagyon jó, a tanító néni adott matricát amiért helyesen számoltam. - mutatta fel büszkén az autós matricát.

-Ennek örülök - mosolyogtam szelíden, majd beültem a kocsiba és elindultunk haza.

De ugyan már. Miért is ne hagyjuk Sarah Blacket nyugodtan haza furikázni.
Nagy szerencsémre Mr. Pumba egy elhagyatott helyen sétalgatott éppen. Na akkor, most ki teszi, kinek tönkre az életet?

Folytatás következik...