Jobbá teszel (Levi X Reader)

"Kedves" ismerkedés

-Üdv, Tanár úr!

-Öhh.. Új diák jött? Nekem erről nem is szóltak..

-Tessék?

-Áááh semmi. Nos akkor, mi is a neved?

-Y/N vagyok.

-Értem. Te kísérted be, Levi?

-Maga szerint ki? Lát itt még egy olyan embert, aki áll? Nézzen már szét, vaksikám..

-Hát öhm.. Nem. Na mindegy is, mutatkozzon be az osztálytársainak, Y/N!

Muszáj volt bemutatkoznom, így hát elmeséltem mindent az osztálynak, beleértve azt is, hogy hogy jutottam ide.

-Rendben, köszönjük. Nincs sok szabad hely, így hát üljön le Levi mellé!

-Gyere, édes.

-Megye- Várjunk.. ÉDES?

-Igen, jól hallottad.-Kacsintott rám.

Nem tehettem mást, elindultam a helyemre. Éppen ültem volna le, mikor az egyik srác ráköpött a cipőmre, és egy elég bunkó megjegyzést tett rám. Persze ezt Levi is látta, és szúrós szemmel nézett rá. Végül nagy nehezen leültem. Azon kívül, hogy Levi végig engem figyelt, rohadt unalmas óra volt. Már úgy voltam vele, hogy elalszok, de végre kicsengettek.Mentem kifelé, és pont pakoltam be a szekrényembe, mikor egy kezet éreztem a vállamon, és megfordultam. Levi volt az.  

-Szereted a szívbajt hozni az emberekre?

-Hahah.. csak rád. Jössz? Veszek neked rágót.

-Ch.. jó, legyen. Megyek.

Így hát elindultunk az automatához. Egymás mellett sétáltunk, de egyre közelebb jött hozzám. Végül megérkeztünk. Éppen vettem volna ki a pénzt a zsebemből, mire ő megállított.

-Hagyd, ezt én állom.-Mondta.

Ránéztem az arcára. Szomorúságot, és boldogságot láttam benne egyszerre. Bedobta a pénzét, és ideadta a rágót. Nehezen, de végül sikerült kinyögnöm:-Köszönöm.

-Semmiség. Gyere, menjünk ki az udvarra. Levegőzzünk kicsit. Kimentünk, és leültünk a padra. Egyszer csak megláttam, hogy kivesz a zsebéből egy gyújtót, és megkérdeztem:

-Minek az neked?

-Szerinted?

-Egy darabig gondolkodtam, de azután elővett egy szál cigit is. Megértettem. 

-De.. miért csinálod ezt? Árt az egészségednek.

-Szerinted én nem tudom? -Nézett rám gúnyosan.

-Jó.. de biztos, hogy van rá okod.  Nem szeretnéd elmesélni? Van még időnk.

-Most nem. Nemsokára csengetnek. De majd egyszer elmondom, megígérem.

Néhány perccel később becsengettek. Kicsit még kinnmaradtunk, és elindultunk az osztályterembe.