Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
- 🦊 -
– Jay hyung, ezt te is láttad?
Szomorúan pillantokbarátomra, miután te kézen fogva sétáltál el Jake-el.
– Láttam, de ez nem jelent semmit.
– Mindig feltűnt, hogy milyen közel állnak egymáshoz, de nem tudtam, hogy milyen a kapcsolatuk. Még Jungwon is azért vitt el magával a múltkor, mert Jake vitte magával Sunghoont. Miért vitte magával? Pedig én azt hittem, hogy kezdünk közel kerülni egymáshoz...
Jay az asztal fölött átnyúlva rázza meg vállamat.
– Mondom nem jelent ez semmit Sunoo! Te is mindig fogdozod a kezemet.
– De Sunghoon nem ilyen.
Lesütömszemeimet. Hogy is gondolhattam, hogy bármi történhet köztünk?
– Mindegy. Mi a fene van veled és Jungwonnal? Mármint, tudom, hogy összevesztetek, mielőtt elmentél, de ennyire?
Barátom nagyot sóhajt, majd belekortyol az epres turmixába.
– Van valami, amit nem mondtunk el neked.
Szemöldökömetösszeszorítva nézek rá, várva a folytatásra. De Jay nem szándékozott folytatni, így közbe szóltam.
– Miről is? Legjobb barátok vagyunk elvileg hárman, az így nem működik, hogy valamiről csak ti ketten tudtok! És még össze is vesztek rajta...
– Mielőtt elmentem, csókolóztunk.
– Tessék?
Olyan könnyedén közli ezt velem, mintha legalábbis csak azt mondta volna, hogy ma szerda van.
– Jó, igazából nem tudjuk hogy történt. A lényeg, hogy amikor te éppen nem értél rá, és mi ketten együtt aludtunk, megcsókoltam. Ő meg visszacsókolt, amit egy jelnek vettem, hogy akkor lehet ő is úgy érez, mint én, de másnap amikor felkeltem, már nem volt nálunk. Anya azt mondta, hogy amint felkelt, összeszedte a cuccait és a lehető leggyorsabban hagyta el a házunkat. Utána, amikor felhívtam, ő fel se vette a telefont. Éppen ezért írtam neki, és ekkor vesztünk össze. Számon kért, hogy mégis miért csókoltam meg, hogy én mit művelek vele és hasonlók. És rá két hétre már költöztünk is. Esélyünk se volt ezt normálisan megbeszélni, most meg, hogy itt vagyok, rám se bír nézni.
Leesett állal bámultam Jayre, aki elég gondterheltnek nézett ki.
– De hyung, én ezt nem értem.
– Miért nem érted?
– Mert minden egyes nap azt hallgattam Jungwontól, hogy hihetetlenül szerelmes beléd és ez mennyire megőrjíti, mert soha nem fogod ezt viszonozni.
Barátom egyből felpattant az asztaltól és rohanni kezdett.
Hát akkor egyedül maradtam. Egyedül a gondolataimmal, szuper.
Hiányzol Sunghoon.
muszáj volt belevinnem a Jaywon szálat, bocsánat. előre szólok éppen ezért, hogy következő rész Jay szemszög lesz<3
