(Név) és Ken már régóta jó barátok. Mind a ketten katonasuliba kezdtek, viszont (Név) ismeretlen okok miatt otthagyta azt az iskolát és csak 1 év múlva tért vissza. Ken régi barátja már nem olyan mint volt, már nem az a bájos kislány ahogy ő megisme...
Hétvége volt, elmentem a legközelebbi bárba, éjfél körül lehetett amikor megláttam egy régi jó haveromat, Márkot, aki tulajdonképpen a dílerem is volt egyben.
-Miujság (Név)? Rég láttalak hű vásárlóm.
Ült le mellém röhögve.
-Semmi különös, szopok a suliban szokás szerint.
Kértem ki két sört, amit pár perc alatt ki is adták nekem.
-Van nálam pár gramm.... Ha kéne.
Súgta oda, majd komoly arccal fürkézte az arcom.
-Hát attól függ, mennyibe fájna ez nekem?
Vettem elő, egy kevéske pénzt ahoz hogy fizessem a kikötött árat.
-Figyelj, 2500be oda adok 1et mert jó barátok vagyunk.
Kijöttünk a bárból, és egyből a mellette lévő elhagyatott utcára mentünk tovább üzletelni.
-Kettőt kerek, mint mindig.
Nyújtottam át neki az ötezrest, és ő is odaadta azt ami nekem járt.
-Nos (név) szorít az idő, nekem mennem kell, még várlak!!
Kiabálta nekem mar az utca másik feléről én pedig intettem neki. Elveszett a sötétbe, majd pár perc hezitálás után elindultam vissza az iskolába. Néhányan tudják, de az iskolának van egy kis elhagyatott épülete, szigorúan tilos volt ide a belépés, viszont én pont ide tartottam. Amint beléptem a nyikorgó padló hangja zavarta meg a síri csendet.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Elindultam ennek az iskolának a pincéjébe, de meghallottam egy férfi hangot magam mögül.
-Tudtad hogy ide nem lehet jönni?
Kérdezte a falnak dőlve a Vöröske.
-Nem tudtam, de úgy látszik te sem, hisz itt vagy.
Válaszoltam neki, majd indultam tovább utamra, ami továbbra is a pincébe vezetett, hallottam mögülem Castiel lépéseit, tehát követ engem. Úgy látszik Castiel mar berendezte, hisz 3 fa doboz össze volt tolva, ebből 2 szék ként funkcionált, egy pedig asztalként, helyet foglaltam és Castiel is.
-Halottad a legendát... Arról a balesetről, nem?
Kezdte el a beszélgetést a vörös.
-Részleteket igen, tudok.
Érdeklődően néztem rá, ami miatt hamar rájött hogy akarom, mesélje el.
-A 9.osztályban volt egy fiú, úgy tartják átkot hordozott, aki hozzá szólt, az pár hét alatt meghalt... Ezért ez a fiú, hamar magányra lelt, érdekelte a róla szóló dokumentumok, ezért este beosont az iskolába, átnézett mindent, de nem talált semmit. Sőt, amikor megnézte az osztály naplót az ő neve, és azok gyerekek neve nem is szerepelt benne akik eddig meghaltak miatta, mintha nem is létezett volna. Érdekelte hogy létezik e egyáltalán, ezért leugrott az emeleten lévő lepcsőkről... Úgy tűnt hogy sikerült a merénylete, ám másnap amikor a diákok beértek az iskolába, csak a vérfoltokat látták, a hullát nem. A rendőrség azóta se találja a fiút, úgy tartják hogy az iskola ezen részén ragadt a lelke kísérteni.
Hátra dőltem és egy szót mondtam.
-Baromság.
Ekkor a padló elkezdett nyikorogni, a hangokbol ítélve a földszinten.
-CASTIEL, EZ MI A FASZ?? KURVARA NEM VICCES, HAGYD RÁ!!
Ugortam fel hirtelen az eddigi helyemről.
-BAZDMEG, ITT ÜLÖK MELLETTED HOGY A FASZBA TUDNÁM FENT BASZNI A PADLÓT?!!
A pince bejáratához néztem és ott volt egy emberi alak.
-FASZOM, MOST MIATTAD FOGUNK MEGDÖGLENI, KELLETT AZT MONDANI HOGY BAROMSÁG!
