"Just Friends" (Kentin x Reader)

10.rész

Megszólalt az ébresztő, mire arra ébredtem hogy Ken hátulról átölel engem.

-Kentin.....

Szóltam neki oda mire egy hmm öt kaptam válaszul.

-Mi történt tegnap azután hogy ide jöttem?

Ideges voltam, nem is kicsit... O a legjobb barátom, nem akarom ilyen hülyesegek miatt elveszteni őt.

-Rám másztál, de nyugi nem volt semmi, hamar kifeküdtél. De itt én kérdezek, ezt miért csináltad?

-A laszti eggyik mellékhatása ez. Bocsánat.

Kentin legyintett eggyet majd elindultunk órákra. Hamar hétvége lett ami Rosa álltal rendezett év nyitó bulijának a napját takarta

-nemsokára indulnunk kell.

mondtam Kentinnek az ágyban fekve, miközben a telefonom nyomkodtam.

-jaaa, mennünk kéne.

felkeltem az ágybol, beletúrtam a hajamba hátha segít a helyzetemen, de nem volt észlelhető különösebb változás.

-mehetünk.

mondtam mire Ken bólintott is. 

Egy kissebb nagyon séta után megérkeztünk Leighthez, becsengettünk, és ajtót is nyitottak.

-üdvözöllek titeket, remeélem jól érzitek majd magatokat.

körül néztem a nappaliban, mit mondhatnék, van izlése Leightnek.. Már itt voltak a többiek és elég jó hangulat volt, elbeszélgettük az időt egészen addig amíg este 10 nem lett.

-Felelsz vagy mersz!!!

Kiabált fel Rosa, leültünk egy körbe.

-Azért hogy vicces legyen az egész minden kör után iszunk.

és behozott egy üveg Portorico rumot.

-nem lesz ez néhánunknak ütős?

kérdezte Castiel, érthetően.. néhányunk itt nem az a nagy party arc.

-most az egyszer elengedhetjük magunkat, nem?

 szólalt fel Rosa, mire mindenki helyeslően bólintott.

-Akkoooor, Castiel... felelsz vagy mersz?

Ült le a lány közént, a rumot pedig középre tette.

-felelek.

jelentette ki unott arcal a vörös

-Mióta zenélsz? Van valami terved a későbbiekben, vagy csak hobbi?

Castiel elgondolkodott, majd válaszolt.

-Hmm, komolyabban a gimi kezdete óta zenélek Lysanderrel.

Átkarolta az említettet, majd folytatta.

-A második kérdésre, nem tudom a választ... majd ahogy az élet hozza, viszont egy kicsit hajlok a komoly felé.

mindenki megértően bólintott majd körbe ment a rum, mindenki megivott egy felessel.

ez ment még 5 körön keresztül, már mindenki kivolt a sok piától.

-(név) felelsz vagy mehrsz??

Kérdezte Alexy.

-Mereeeeek

egy sunyi mosoly keretében elmondta hogy mit kell tegyek.

-Csókold meg Castieelt.

Gondoltam hogy ilyesmi lesz, vöri pont elöttem ült, felkeltem a helyemről és oda mentem hozzá, egy sármos mosolyt ejtett el Castiel, majd megcsókóltuk egymást, ezután vissza ültem a helyemre, ment még 1-2 kör és befejeztük a játékot, néhányan nasi után kutattak, héhányan pedig filmet néztek, viszont én kimentem az udvarra, Castiel volt ott, a kapucni a fejére volt húzva és úgy bagózott.

-adsz egy szálat?

Elő vett egy piros Marlboro dobozt, jó ízlése van ezek szerint cigi terén.

-Köszi. Minden... okéssh?? 

kérdeztem a lehető legérthetőbben, de ezt a pia meggátolta.

-Csak a merés miatt csókoltál meg?

Kérdésre kérdéssel válaszol.. és még milyen fura kérdés is.

-persze, mert mi más miatt tettem volna?

lehajtotta a fejét.

-hát.. hagyjuk.

a kezem a hátára tettem, és simogatni kezdtem.

-naa, mond csak.

sóhajtott egyet majd kinyögte.

-szeretlek... már amikor elösször megláttalak akkor is ezt éreztem, csak magamnak se vallottam be...

végig csúztattam a karján a kezem, egészen az ő kezéhez, meglepődötten rám nézett.

-lehet hasonlóan érz....

Hirtelen elrántották mellőlem Castielt.

-Vedd le róla azt a mocskos kezed te rohadék!

terítette Kentin a földre piroskát.

-Nyugi, engedd el.

emeltem fel Kent, aki alig bírta tartani magát már annyira részeg volt. Beleszívtam egy utolsót a cigime majd eldobtam.

-Gyere, segítek.

Próbáltam tartni a vállamon a fiút.

-Sajnálom Castiel, majd késöbb beszélünk.

bementem Kentinnel egy üres hálószobába.

-miert rendeztél jelenetet?

ültettem le az ágyra, de maga után rántott.

-tudod, én csak féltelek tőle...

fonta a karját a derekam köré.

-tudok vigyázni magamra... de ha tovább folytatod azt amit csinalsz akkor meg is mutatom neked.

egy szomorkás mosollyal elengedett, és én leszálltam róla.

-Menjünk haza?

egy kissé kómásan bólintott.