Kis farkas

3 rész

A titkok szép lassan kiderülnek!

Már nem tudom menni ideje ülhettem ott a gondolataimba merülve, de hirtelen valaki megérintette a vállamat.

-Hé, hozzád beszélek – mondta a fiú, akit letaroltam

-Hm.. Mi az? – vettem ki a fülest a fülemből

-Miért vagyunk az orvosiban? – kérdezte

-Amikor neked mentem és felborultunk beverted a fejed és elájultál

-Hm..

-Amúgy, jól van a fejed?

-Aha

-Oké, akkor én megyek

Felálltam és faképnél hagytam. Visszamentem átöltözni Emily, pedig ott várt rám.

-Hát te? – kérdeztem rá meglepődve

-Rád vártam – válaszolt

Gyorsan átöltöztem és elindultunk az udvarra. Nagyban beszélgettünk, amikor arra lettem figyelmes, hogy a fiú, akit letaroltam és a sleppje engem bámul. Belenéztem a szemébe és egymást néztük, mivel nem figyeltem belementem valakibe.

-Hé, nézz az orrod elé! – kiáltott rám

-Jó, jó szia – válaszoltam ,,kedvesen"

Erre továbbra is engem nézve elkezdtek nevetni, pedig nem hallhatták, mert az udvar másik felén voltak. Amint észrevették, hogy őket nézem abba hagyták és elmentek. Becsengettek, így mi is visszamentünk. A nap további ezen része unalmas órákkal telt. Végre kicsengettek, mehetünk haza. Felálltunk és Emily-vel elindultunk ki a teremből. Ekkor odajött hozzám az a fiú, aki miattam ájult el.

-Szia kislány – köszönt

-Van nevem is.. Izabella – flegmáztam

-Ma ne menj az erdőbe – mondta aggódó hangon

-Mi? – Kérdeztem értetlenül, de félbeszakítottak

-Alex menjünk – kiabált neki Kyle

-Jövök – válaszolt majd faképnél hagyott

Értetlenül néztem, de Emily odajött és elindultunk haza. a kereszteződésig beszéltünk, amikor is elkellett köszönnünk, mert ő az ellenkező irányba lakott.

-Szia Bella, holnap találkozunk – köszönt el

-Szia – szóltam utána

Innentől csöndben battyogtam hazáig. Még senki nem volt otthon így felmentem a szobámba. Megírtam a leckét és leültem olvasni. Majd hirtelen eszembe jutott a már ismerős érzés miatt, ma telihold van. Felpattantam, bepakoltam tiszta ruhát egy táskába, írtam egy levelet a nevelő szüleimnek, hogy ne zavarjanak már alszom, úgy is későn érnek haza.

Mezítláb elindultam az erdőbe, amikor beértem elég mélyre felakasztottam a táskám egy fára és elindult az átváltozás. Nekem már nem fáj, mert sokadszorra változom át. Könnyedén átalakultam és elkezdtem futni. Ismét érezhettem a szabadság édes ízét. Mint minden farkas én is imádok futni, de ezt úgy tűnik valaki meggátolja.

Szembe találtam magam öt farkassal, akik pechemre támadóállásban álltak. Én jeleztem, hogy nem jelentek fenyegetést, de nem vették a lapot, mert az egyik nekem ugrott és beleharapott az oldalamba. Én a maradék erőmmel lelöktem magamról és elfutottam. Már közel jártam a fához, ahol a cuccaim voltak, de elájultam.

A nap erős sugaraira ébredtem. Az oldalam sajgott, de feltápászkodtam felöltöztem és haza vánszorogtam. Szerencsémre még korán van így nem vették észre, hogy eltűntem. Szépen halkan felmentem a szobámba. Bementem a fürdőbe levettem a vérrel átitatott felsőm és felmértem az oldalam állapotát. Nem nézett ki szépen, nagyon mély lett a seb. Bekötöztem és lefeküdtem egy kicsit pihenni suli előtt.