Behaviour Befejezett ✔✔

6.

○Írói pov.○

Jimin ismét egyedül volt otthon, s úgy határozott, hogy eszik valamit. Az evőeszközös fiókot akarta kihúzni, mikor megállt, s várt egy kicsit. Egyik lábát lassan elkezte csúsztatni a szekrény felé, hogy a fiók alatt legyen. Tovább kezdte húzni, s mielőtt kieshetett volna a fiók a helyéről, megált, s visszacsapta a helyére. Lehunyta szemeit, s mély lélegzetet vett. Egyértelműen az volt a célja, hogy fájdalmat okozzon magának. Olyasmi érzések kavarogtak benne szinte állandóan, amit más meg se érthetett volna, legalábbis ő így gondolta.

Lassan egy hét elteltével, már október eleje volt. Egy fekete farmer, s egy bő pulóver takarta testét, mikor elindult az iskolába. Szokás szerint, mikor beért, rajta kívűl csak Yugyeom ült a teremben. Az utóbbi fiú hangosan köszönt a szőkének, ki visszaintett neki. Hiába volt kissé hűvös az idő, Yugyeom az ablak felé indult el, de mielőtt kinyitotta volna azt, Jiminre nézett.
- Kinyithatom egy kicsit ? Nem fogsz fázni ? - Kérdezte oldalra döntve fejét, s mikor válaszul egy semleges fejrázást kapott, halványan elmosolyodott, majd kinyitotta az ablakot, de nem teljesen, csak bukóra. A szőke ekkor még nem értette, miért kérdezte meg őt, hiszen máskor csak tárva nyitva hagyják, minden szó nélkül. Még az óra kezdete előtt, mikor már mindenki bent volt a teremben, Jimin és Taehyung hátrafordultak a mögöttük lévő padhoz, mivel Namjonnal és Hoseokkal társalogtak. A szőke egyre gyakrabban dörzsölte meg karjait, hiszen az ablak mellett ült, a hideg levegő őt érte a legjobban. Mark figyelte őt, ezt pontosan jól tudta, ám egy mosolyt csalt arcára, mikor a fiú elindult, hogy teljesen becsukja az ablakot, azt látván, hogy ő fázik.

Osztályfőnökük pár megmaradt édességet osztott szét, annak akinek jutott, Jiminhez egy tábla csokoládé került, de mivel nem szerette, szét akarta osztani. Tudta, hogy az édességnek valószínűleg förtelmes íze volt, ezért a csomagolással lefelé tartotta a csokit, s úgy adta kockánkét az embereknek, kik ha nem akarták elfogadni, csak rájuk nézett egy kis ideig, miután már maguktól nyúltak az egyik kockáért. Ezt Jimin sosem értette, hogy miért engednek neki ennyire, már csak attól, ha rájuk néz több ideig. Mivel tudatában volt annal, hogy Mark szeret enni, így most hozzá ment oda, hogy rátukmáljon több kockát is.
- Mark, kérsz ?
- Milyen ízű ? - Kérdezte sejtelmesen. Mindig élvezte, ha Jiminnel beszélgetett.
- Finom. Vehetsz többet is, én nem szeretem. - Rázta meg fejét, s előrébb tolta a csokit, egyenesen Mark szemébe nézve, ki két kockát is elvett. A szőke elmosolyodott, majd felnézett, s ekkor tekintete találkozott Jungkookéval, kinek szemei szikrakat szórtak, s nyelvéved szája belsejét bökdöste. Inkább elkapta róla tekintetét, s kidobta az üres csomagot.

Chiminie
TaeTae

Valamit el kell mondanom

TaeTae
Baj van ?

Chiminie
Döntsd el te

Szóval...

Szóval én kedvelek valakit

TaeTae
És ez miért baj, Chim ?

Ismerem ??

Chiminie
Talán túl jól

Mielőtt elmondom, ígérd meg, hogy nem adod tovább senkinek, es te sem fogsz rám haragudni

TaeTae
Miért haragudnék ?

Chiminie
Csak ígérd meg

TaeTae
Jó rendben

Senkinek nem mondom el, és nem leszek rád mérges

Chiminie
A bátyád...

TaeTae
Mi van vele ??

Chiminie
Én...ő az, akit én kedvelek