Kolibri az alvilág királynője

Kolibri- Fájó szivek

Számtalan módon képzeltem már el hogyan végeznék Ericcel, de mindig arra jutottam, hogy a halál az túl nagy megváltás lenne neki. Szenvednie kell, sokat és még annál is többet.

-Eric!!- ordítottam el magam amikor haza értek.
Nem találok senkit így fel rohanok Lárá szobájába. Nincs itt a lányom, a felismerés akár egy menny kő csapott le rám. Aztán megint az az undorító nevetés a hátam mögött

-Én egyetlenem- nézett rám Eric nagy szemekkel majd kitárta a karját mintha azt várná, hogy megöleljem, ekkor vettem észre hogy  egy hosszú vágást szerzett a homlokán, a repülő szerencsétlenségben gondoltam
-Hánynom kell tőled- szóltam vissza nyersen.- Hol van a lányom, te disznó?
-Nana, hát szabad így beszélnie valakinek aki a fél világot uralja?- mosolygott
Erre gyorsan oda léptem Lárá egyik szekrényéhez és kihúztam a felső fiókot.

-Talán ezt keresed?-emelte rám a pisztolyt-Tényleg azt hitted hogy ilyen hülye vagyok?
-Eric figyelj rám!  Mit akarsz még tőlem hmm? Elvettél mindent, de a lányomat az életem árán sem kapod meg- mondtam neki majd nem is törődve a fegyverrel a kezében neki rontottam.

Ott és akkor nem voltam más csak egy szerető anya aki meghalni is képes a lányáért.

Eric a tőlem kapott határozott tököm rúgástól enyhén meggörnyedt de kevésbé érintette meg mint azt ahogy én reméltem.
-Még mindig kurva izgató mikor harcias vagy és dühös- mondta majd valósággal elhajította a fegyvert. Majd magához vont.
-Szeretlek- mondta majd hozzám tapasztotta a száját, minden erőmmel harcoltam ellene, de nem sikerült ellökni magamtól.

-Uram van egy kis probléma-szólt egy hang az ajtó felől, Rico egyből megismertem- Ivan eltűnt -mondta majd mintha ő maga engedte volna ki lehajtotta a fejét

-A kurva életbe- Eric ezzel párhuzamosan elereszt- kötözd meg!- utasítja Ricot majd ki rohan.
A kubai egyre közelebb jött, majd elkapta a  hajam és egyenesen a falnak nyomott. A fejem hatalmasat csapódott, éreztem ahogy a vér elkezd folyni a nyakamon.
Látásom homályos lett, szinte alig láttam Ricot.

-Miattad halt meg a Damon - mondta- ő volt ez en egyetlen igaz szerelmem és te elvetted tőlem te olcsó kis cafka- nézett rám gyilkos szemekkel. - De most mindenért megfizetsz, elengedett majd Lárá ágyához ment amelyen fölött madzagon lógtak le pillangók, látásom meg mindig zavaros volt ám a pillanatot ki használva hirtelen felkapom az Eric által el dobot fegyvert és Ricora szegeztem.

-Te sem vagy jobb nála-mondtam majd szívem lőttem- életemben először öltem embert.
Sajog a fejem azt se tudom merre induljak, tehát Ivan él. Jelenleg ő az egyetlen támasz pontom, ha megtalálom Ivánt megtalálom a lányomat is.

-Lárá- futottam végig a folyosón benyitottam minden szobába, mikor hirtelen egy pisztoly lövést hallottam a hall felől.
-Anya- Lara sírva néz rám miközben Eric pisztolyt tart a kezében amelyet rá szegezz.

A szívem össze szorul, nem kapok levegőt, mintha víz alatt lennék. Megölöm, meg fogom ölni!

-Erezd el! -kiáltotta egy hang amelyet már régen nem hallottam Ivan hangja - Erre Eric semmi sem szólva rá emelte a a fegyvert és le lőtte a két szeme közé talált akár egy zsák dőlt össze - ekkor tisztul ki a fejem, oda futottam hozzá,  szinte össze rogytam ahogy megláttam a holttestét .Rico vére meg sem száradt rajtam máris Ivan vére mocskol be. Sírtam és hallottam Lárá sírását is ekkor feléjük fordulok és meg látom a bejárati ajtóban Christiant.

Aki rám se nézve kezet csókol Ericnek. Kik ezek az emberek? Mégis miféle szörnyetegek? A fejemet ért ütést igazán most kezdtem el érezni, forgott velem a világ majd teljesen el sötétült
Lárá- mondom de mar csak magamban a sötét álom előtt...

Egy ágyban tértem magamhoz, a saját ágyamban. Azonnal ki bújtam az ágyból és ekkor villant be minden ami történt. A fejemhez értem ami sajgott megérintettem éreztem ahogy kötés van rajta. Hirtelen ráeszméltem hogy majdnem meztelen vagyok egy bugyi volt rajtam csupán. Egy sötét kép kezdett eluralkodni rajtam majd hirtelen a lábaim közé dugtam a kezem.  Megkönnyebbülés fogott el, nem ért  hozzám megint az a disznó. Ekkor remegve esetem vissza az ágyra, Lára a kis lányom a keze között van és egyedül Ivan tudott volna megvédeni minek aki most halott. Meg egy halott akinek a halálát én okoztam.

Ajtó nyitás majd egy fekete férfi lépett be rajta orvosi köpenyt viselt, végig mért mire én magam elé tartottam a kezem takarva a melleim.
Nem szólt egy szót sem csak le tette a táskát amit a kezében tartott majd elővett egy injekciós tűt amivel felém kezdett elközeledni.

-Ki magam? Mit akar tőlem? - kérdeztem tágra nyílt szemekkel
-A pénzért csinálja? Nekem is van pénzem több mint Ericnek kérem, kérem ne tegye

-Meg akarod vesztegetni az emberem? -szólal meg Eric az ajtóban állva-Nem tud angolul, hiába is próbálkozol.

-Már rabszolgákat is tartasz?-kérdezem mereven

Eric csak nevet mire a fekete férfi végül az ágyra lök, minden erőmmel harcolok ellene, Eric is oda jön és hátra fogja a két karom, erősen meglendítem a lábam hogy fejbe rúgjam a feketét de az elkapja a lábam és a combomba nyomja a tűt. Eleinte nem érzek semmit, majd a köpenyed elengedi a lábam amelyet hiába próbálok felé rúgni újra az nem akar nekem engedelmeskedni

-Ne erőltesd-mondta Eric majd fölém kerekedett- Kaptál egy kis izom lazított egy kis parti droggal megfűszerezve

-Na most aztán, hogy ilyen szépen kettesben maradtunk bepótolhatnánk az elmúlt éveket nem gondolod?- kérdezi

-Dögölj meg -az utolsó akaratom össze szedve pofán vágom.

-Én kicsike harcias szerelmem
Mit fog velem csinálni ez az őrült? Legszívesebben ott helyben meghaltam volna...