Kolibri az alvilág királynője

Kolibri -Pablo

-Úrnőm , úrnőm - hangos kilátása ébredem fel. A testőröm Pablo áll előttem , nagyot lélegezve ülök fel az
ágyon , csak egy álom nyugtatom magam
- Úrnőm már megint Ericcel álmodtál? - kérdi rekedt férfias hangján
-Mint minden évben a születés napom megelőző estén - mondom mély levegőt véve. Pablo szánó pillantás vetett rám.
- Azóta is bánom, hogy aznap éjjel én is elmentem anyád báljára, ha itt lettem volna, meg tudtalak volna védeni attól a szemétládától

Tudom , hogy komolyan gondolja és végig nézve erős karjain, amelyek szinte szét veszítik a rájuk feszülő zakót nem vált volna nehezére szétverni az a férget. Most ahogy kitárja a függönyöket és napfénnyel árasztja el a szobát jobban szemügyre veszem határozott testtartását. Pablo bőre sokkal barnább mint Eriké, de ezt a spanyol felmenőinek tudható be. Sötétbarna hajával , és csillogó fekete szemével akár modell is válhatott volna belőle
De ő, ahogyan én is beleszülettünk ebbe az undorító világba , a világba ahol a saját anyád elad egy őrültnek csak , hogy saját birodalmát építse

-Ne hibáztasd magad Pablo nem tudhattad, hogy Eric mire készül - 6 év telt el azóta az éjszaka óta, csupán 16 éves voltam és Eric a maga 21 éves korával szinte felnőttnek számított. Eric apja az olasz maffia vezér Paul Martinez alkut kötött az amerikai maffia fejével, aki történetesen az anyám Shara Delgado. Amikor anyám megtudta mit csinált Eric , felbontottam eljegyzést , Paul éretlenül állt a probléma elől mondván " ez előbb vagy utóbb úgyis bekövetkezett volna "

- Úrnőm van szükséged valamire -Pablo hangja zökkent ki gondolat menetemből
-Igen , hívd ide nekem Maxot és Ivant, ja és szólj Camillának is , hogy készítsen nekem szobát az ecuadori birtokon , holnap indulunk - mondom , mire Pablo arcára sötétség, és aggódás ül ki.
-Igen is Úrnőm azonnal intézkedem! -majd ki megy a szobámból