~ hermione szemszöge~
Hogy mi történt eddig? Miután draco megmentett, szinte elvesztettem az összes erőmet. Hogy miért? Mert draco ott hagyott. Tudom, hogy muszáj volt elmennie, de akkor is életem legroszabb napjai, hetei, hónapja és évei voltak. Ma kezdem a 8.-ik évem a roxfortban. Igen ugyan is vissza megyek. Bár van egy szomorú dolog. Harry és ron nem tart velem. Ők mennek az auror képzőbe, míg én, ginny barátnőmmel vissza az iskolába. A háború lezajlott, pár hónapja. Azóta az iskolát újjá építették, és igyekesztek az egész varázsló világot feléleszteni. Az élet nagyon nehéz, a mai napig. A sok holtata lehetetlen elfelejteni. Főleg számomra fred-et...nem is gondolták volna rólam, de jobb barátom volt mint, harry vagy ron. Aprópór harry és ron...ginny harryvel már egy éve jó párost alkot. Ám mi ronnal, jobbnak találtuk ha csak barátok maradunk.
Eljött a várva várt nap. Ma megyünk vissza. Kiváncsi vagyok, hogy kik térnek vissza. Hallotam, miszerint lucius malfoy megkapta az azkabanba a dementor csókot. Draco és narcissa, az én segítségemmel meg úszták és nem kellet ott maradniuk. Bár, szerintem malfoy semmit sem fog változni. Ha egyáltalán vissza jön.
Ginny, könnyes búcsút vett, immár kb. 5-re harrytől. Ronnal már undorodva néztük rájunk. Ez már még nekem is sok volt. Szinte nyáladzottak. Szép a szerelem, bár nem hiszem hogy nekem bármikor is ilyen lenne...de ki tudja mit hoz még az év?
- ginny gyere már kérlek, lekésük a vonatot!- szóltam rájuk.
- jól van...szeretlek harry.-mondta majd elindult. Ginny gyorsan felszaladt, majd keresett egy kabint ahol integethet harrynek. Istenem...Beültem a lány mellé, majd el is indult a vonat. Ginny ahogy csak tudott integetett harrynek. Én is egész nyugodtan integettem a fiúknak.
- jajj ginny, hogy lehetsz ennyire szerelmes?- kérdeztem mosolyogva.
- nem tudom mione, nem tudom.-mondta majd elsírta magát, de nevetve. Annyira imádom ezt a lányt. Hős szerelmes...
- mioneeee, éhes vagyoooook.- mondta ginny egy 30 perc múlva.- rendben, megnézem hogy hol tart a büfés hölgy.-mosolyogtam majd elindultam ki. Sétáltam, majd hirtelen egy hatalmasat fékezett a vonat és ráestem valakire. Nem is akárkire...Mikor megláttam ezt a valakit, a szívem kihagyott vagy három ütemet. Draco malfoyon feküdtem. Nem gondoltam volna hogy vissza jön...
- mit képzelsz mit művelsz te kis sárvérű??- akadt ki.
- ne haragudj, nem firekt volt!- mondtam gúnyosan én is. Jobban nem is indulhatna az év...Majd feltápászkodtunk.
- nem hiányoztál, sárvérű!-mondta gúnyosan.
- te sem nekem! Nem gondoltam volna, hogy vissza jössz!-mondtam én is gúnyosan.
- fogd be granger!-mondta majd hirtelen elviharzott. Jézusom...ugyan, mit is gondoltam. Malfoy egy tuskó, nem is normális. Soha nem fog megváltozni. Valyon mi lehetett vele amikor elvitt a szobájába? Csak megvolt törve. Azért beszelt hülyeségeket. Igen. Tuti.
Gyorsan megtaláltam a büfés hölgyet, majd vettem tőle, egy csokibékát, egy mindenízű drazsét és egy nyalás pálcát. Ginny kedvencei. Akár csak roné. Le se lehet tagadni, hogy testvérek...
Siettem vissza, majd mikor beléptem láttam hogy gin, barátnőm elaludt. Nem volt szivem felkelteni, így csak leültem vele szembe, majd elkezdtem olvasgatni, egy mugli könyvet a: Rómeó és Júlia-t. Igazán érdekes. Már egy hete olvasom, és nagyon tetszik. Valahogy tragikus, de nagyon aranyos is.
A vonat hamar megérkezett. Ginny már rég felkelt, és meg is ette amiket hoztam neki. Hálás volt érte, viszont nem meséltem el neki, a malfoyal való találkozásunkat. Majd...
Minden diák leszált, ahogy mi is. Szokásosan, hagrid várta a gyerekeket. Tesztrálokkal mentünk. Ginny és én nagyon rosszul éreztük magunkat, ugyan is mind a ketten láttuk őket...számunkra fred miatt...
Viszonylag gyorsan oda is értünk. A roxfort új igazgatója Mcgalagony lett.Miután lezajlott a vacsora Mcgalagony, az irodájába hivatott. Vártam, hogy ugyan miért. Volt egy sejtésem de nem voltam benne biztos.
ESTÁS LEYENDO
Szenvedésből szerelem (dramione ff.)
FanficDramione ff. A történet a háború utáni életről fog szólni. Remélem tetszik majd❤️🔥 - sosem gondoltam volna hogy ezt teszed velem. De köszönöm...azzá tetté akinek már évek óta kellet volna lennem. - imádlak. - köszönöm!- kiabáltam majd sírva a fi...