Szerelmes lettem a bátyám főnökébe

Part twenty-eight

A csengő borzalmas hangjára keltem.
-Ahhh! Ki a picsa lehet ilyenkor?!
Tápászkodtam fel az ágyban. Jázmint ez meg se hatotta, ő aludt tovább.
-Melletted aztán meg is halhatnék!
Mondtam neki elég hangosan, de erre se reagált. Nagy nehezen letántorogtam a lépcsőn, közben ez a valaki mintha rátapadt volna a csengőre, mert folyamatosan csengetett.
-Jövök már basszus!
Kiabáltam idegesen. Kirántottam az ajtót és kinéztem rajta.
-Mi van már?!
Tettem fel a nem túl kedves kérdést annak a valakinek, aki nem volt más mint az én szerelmem. Ő csak elképedve nézett rám, míg én realizáltam, hogy kinek is ordítottam oda.
-Jaaaaj ne haragudj kicsim.
Kértem tőle egyből elnézést.
-Neked is Jó reggelt.
Jött be nevetve Logan az ajtón és megpuszilta a homlokom. Basszus még jó, hogy nem csókolt meg. Másnapos pia szagot árasztok, olyan a szagom mint a jó érett cefrének, amit már ki kéne főzni.
-Mégis mennyit ittunk tegnap?
Kérdeztem tőle a fejemet masszírozva.
-Hát volt fogyasztás rendesen.
Nevetett, majd lepakolta a cuccokat az asztalra, amit hozott magával. 3 pohár kávét is láttam nála, amiért nagyon hálás vagyok neki. Egyből a kezembe nyomta az enyémet.
-Várj! Előbb elmegyek fürdeni meg ilyenek, mert iszonyatos szagot árasztok magamból.
Mondtam és leraktam az asztalra a kávét és felszaladtam fürdeni. Közben felkeltettem Jázmint. Mikor végeztem, már frissebben és finom illattal mentem le a többiekhez.
-Hé! Nélkülem kezdtetek el enni?!
Néztem rájuk, mert ők már bőven megették a reggelijük felét.
-Bocsi Tesó, de farkas éhes voltam.
Mondta teli szájjal Jázmin. Szúrós szemmel ránéztem, majd leültem én is reggelizni. Igazából annyira nem is volt már reggeli, inkább ebéd mert fél egy volt.
-Nem gondoltam, hogy ilyenkor még aludni fogtok.
Nevetett Logan, majd újabb falat kaját nyomott a szájába.
-Hát az éjszaka elég fárasztó volt.
Kacsintottam rá, közben pedig belekortyoltam a kávémba. Logan csak mosolygott és ette tovább az ételt.
-Van valami tervetek mára?
Kérdezte Logan, miközben összeszedte a szemetet az asztalról.
-Hát igazából arra gondoltunk, hogy valahova kirándulni elmennénk. Miért?
Álltam fel én is az asztaltól.
-Mehetnénk mondjuk négyesben? Be kene vásárolni a holnapi bulira, aztán ha nem gond akkor mennénk veletek Dylannel.
Mosolygott édesen, majd átölelt hátulról. Ránéztem Jázminra, akinek a szeme felcsillant, szóval ez egy igen a részéről.
-Én benne vagyok.
Mondtam mosolyogva, majd Logan Jázminhoz fordult. Ő csak hevesen bólogatott, majd felrohant a lépcsőn, gondolom elkészülni. Én is gyorsan rendbe szedtem a fejemet és készen is álltunk a mai napra. Mivel Logan az én kocsimmal jött haza, ezért Dylan jött értünk és négyesben elmentünk Logan házához. Mi automatikusan Logannal hatra ültünk, hogy együtt legyünk és kiélvezzük kicsit, hogy nem mi vezetünk, így Jázmin ült előre Dylanhez. Láttam rajta, hogy kicsit feszengve érzi magát. Biztos vagyok benne, hogy tetszik neki, de ahogy elnézem ez kölcsönös. Ahogy egymásra néznek csillog a szemük. Túl hamar érkeztünk meg Logan házához. Gyorsan kocsit váltottak a fiúk, mi pedig helyet cseréltünk, majd útnak indultunk. Logan vezetett közben pedig kezét a combomon nyugtatta és néha néha rászorított vagy megsimogatta.
-Mit veszünk a boltba?
Érdeklődtem megtörve a csendet.
-Piát!
Vágta rá egyszerre a két fiú.
-Istenem. Látszik, hogy pasik vagytok.
Fordultam az ablak felé.
-Azért hozunk titeket is, hogy majd ti megveszitek a kaját meg ilyeneket. Mi a pia felelősek vagyunk.
Nevetett Dylan. Láttam, hogy mindig Jázmin reakcióját figyeli, aki végig csak mosolyogni tudott. Miután megérkeztünk egyből két bevásárlókocsival indultunk el. Ugyanis a fiúk karton számra veszik a sört meg a piákat. Csak azt nem értem, hogy húsz embernek minek ennyi pia, de ők tudják. Szétváltunk. Elindultunk a nasikhoz,
-Tesó! Látom Dylan bejön neked.
Löktem meg a vállat és vigyorogtam mint egy tejbe tök.
-Jaaaj ne csináld már. Dehogy!
Pirult el egyből Jázmin. Még sose láttam őt ilyennek. Biztos vagyok benne, hogy jók a megérzéseim.
-Te tudod Tesó. De a megérzésem nem csal.
Mosolyogtam, majd bedobtam pár zacskó sós chipset, meg rengeteg más nassolnivalót. Vettünk üdítőket is, főzni elvileg nem fogunk, hanem lesz egy pár hidegtál, aki szeretne rendes ételt enni. Logannal álltunk a kasszánál a sorban, addig Dylan és Jázmin elmentek még pár dologért, amit elfelejtettünk.
-Nem akarok itt kerítő lenni, de szerintem Jázmin és Dylan között forr a levegő.
Mondtam a szerelmemnek, aki csak mosolygott.
-Most mi az?!
Nevettem.
-Semmi. Imádom, hogy ilyen szemfüles vagy.
Húzott magához és adott egy puszit a homlokomra.