Hitoshi szemszöge:
Lehúztam róla alsónadrágját, rámarkoltam férfiassára és elkezdtem lassan huzogatni, majd folyamatosan gyorsítottam.
-Hitoshh... Hitoshi-nyőgdécselt-elfogok... elfogok mennihh-folytatta.
Pár másodperc után beis következett, és a szőke hajú fiú a kezemre ment el, amit lenyaltam. Ettől a cselekedetemtől feje fel vette a paradicsom árnyalatát.
Közelebb hajoltam hozzá azaz a füléhez.
-Fordulj a hasadra-sugtam a fülébe, majd a füle mögött megpusziltam az érzékeny részt.
Ahogyan kértem úgy cselekedett. Három ujjamat a számba tettem, majd amikor úgy véltem hogy elég nedves kihúztam.
-Mehet az első? -kérdeztem alattam fekvő fiútól
-Igen-erősen belemarkolt a takaróba, és szemét össze szorította.
Becsúztattam elsőnek az első ujjamat, amire hangosan felsziszent. Vállára nyomtam egy hosszú puszit, ezzel azt jelezve hogy nyugi mindjárt jobb lesz.
Utánna becsúztattam a másodikat és utánna egyből a harmadikat. Láttam hogy párom szeméből egy könnycsepp folyik ki, amit szabad kezemmel letöröltem, majd puszit nyomtam arcára. Újjaimmat elkezdtem ki-be húzogatni, majd egy idő után kihúztam ujjaimat, és tagomat bejáratához illesztettem.
-Később jobb lesz.-ezzel a lendületettel beléhelyeztem tagomat, amire fájdalmasan felnyőgött.
Megvártam hogy megszokja, ami hamarosan be is következett. Párom felemelte csípőjét, ezzel jelezve hogy mozoghatok. Kívánságát teljesítve elkezdtem mozogni elsőnek lassan, majd gyorsan.
-Ahh Hihh... Hitoshi.... nekem már nem kell sok.
-Nekem se Denki, nekem se.
Pár lökés után elmetünk mind a ketten. Én belé, ő pedig a takaróra. Miután tagomat kihúztam belőle, felültem és magamra húztam a fiút. Lábait a derekam köré fonta és kezeit meg nyakam köré én pedig szorosan magamhoz öleltem a hátánál fogva és elkezdtem simogatni,így csupasz bőrünk össze simult.
- Sajnálom ha durva voltam. -toltam el egy kicsit magamtól hogy a szemeibe tudjak nézni.
- Ja izé nem voltál asszem. -mosolygott amit viszonoztam.
- Inkább aludjunk. -erre csak bólintott.
Felvettük az alsó nadrágunkat és vissza döltünk az ágyba. Denkit szorosan magamhoz öleltem ő meg fejét a mellkasamra tette.
- Jó éjt kicsim. -pusziltam meg a homlokát mire az eddiginél is jobban hoztám bújt.
- Jó éjt. -mondta de én még utoljára mondtam valamit.
- Szeretlek. -suttogtam.
- Én is szeretlek. -suttogta vissza.
Nem kellett sok idő és el is aludtam.
****
Reggel arra kelltem fel hogy Denki simogatja az arcom, erre akartalanul is elmosolyodtam.
- Jóóó reggeeelt. -nyomott egy csókot a számra.
- Neked is. -öleltem magamhoz.
- Lemegyünk reggeliznii? -kérdezte.
- Igen, de előbb elmegyek megmosakszom. -engedtem el.
- Redben, én már voltam. -mosolygott.
- Ügyes vagy. -pusziltam meg a homlokát, felálltam felvettem a pólóm meg a nadrágom és elmentem a koli fürdőjébe. Gyorsan megmostam az arcom meg a fogam és vissza mentem Denkihez.
- Mehetünk? -pattant fel.
- Mehetünk. -mondtam és lementünk a többiek egyértelműen ott voltak.
- Denkiii, haragszol rám? -futott elénk Mina.
- Nem haragszom. -mosolygott és Mina egyből megölelte.
- És ránk? -jött ide Kirishima és Sero is.
- Semelyikőtökre sem. -tisztázta le.
- Jó reggelt osztály. -jött le apám mire csak megforgattam a szemem, jelen pillanatban nagyon haragszom rá és rohadtul nem akarok vele beszélni sőt még egy légtérben sem akarok lenni vele.
- Hitoshi. -sétált elém.
- Hagyjál már. -sóhajtottam.
- Most tényleg emiatt haragszol rám? -háborodott fel.
- És komolyan neked áll feljebb!? -emeltem fel a hangom.
- Kérlek ne az osztályom előtt veszekedjünk. -nézett a többiekre. - Sőt ne is veszekedjünk, nem szeretném ha...
- Fogd már be, egyáltalán hozzád se akarok szólni és te se szólj hozzám!
- Hitoshi, most tényleg elvárod tőlem hogy ne legyek együtt senkivel anyád után!?
- Igen rohadtul elvárom, de tudod mit leszarom azt csinálsz amit akarsz, engem... nem érdekel.
- Figyelj anyád meghalt ez ellen nem tudok mit tenni, nem azt mondom hogy nem szeretem még anyádat de nem ragadhatok le a múlban muszáj vagyok...
- Baszódj meg Aizawa.
- Hitoshi hogy beszélsz velem!!?
- Ahogy akarok és itt az ideje befognod. -folyt le egy könnycsepp az arcomról.
- Nem úgy beszélsz ahogy akarsz.
- Fogd már be, de komolyan. - sétáltam a cipőm irányába.
- Most meg hova mész? Ilyen állapotban nem engedem hogy elmenj. -mondta de a elengedtem a fülem mellett.
- Kimegyek anyához... a temetőbe. -vettem volna fel a cipőm de éreztem hogy valaki megfogja a kezem, oda néztem hogy ki és Denki aggódó tekintetével találtam szembe magam.
- Hitoshi... nem szeretném hogy elmenj. -szorította meg a kezem.
- Sajnálom csak...
- Nem kell semmit mondanod, megértem. -mondta mire könnyeimnek utat engedtem.
- Nincs semmi baj. -mondta és szorosan magához ölelt. - Rám mindig számíthatsz. -simogatta a hátam.
- Tudom Denki, tudom. -mosolyodtam el a hallottak miatt.
- Felmenjünk a szobámba? -kérdezte mire elválltam tőle.
- Igen. -mondtam mire megfogta a csuklóm és mindenkit leszarva, fel ráncigált a szobájába. Becsukta az ajtót és leült az ágyába.
- Elmeséled mitörtént? -kérdezte mire leültem fele szembe.
- Igen... röviden annyi hogy apám randizgat valakivel és én ennek nem örülök anya miatt. Tudom hogy gyerekes meg minden de...
- Nem kell magyarázkodnod, teljesen megértem hogy miért akadtál ki ennyire, de abban igaza van Aizawa tanár úrnak hogy nem ragadhat le a múltban.
- Igen, ezzel teljesen tisztában vagyok de felnőtt az csinál amit akar.
- Igen, izé elmenjek majd veled a... temetőbe? -kérdezte félénken.
- Igen, annak örülnék. -mosolyogtam.
- Rendben, akkor ezt meg beszéltük. -mosolygott ő is.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Úristen mire megírtam ezt a részt meg öregedtem.
Na mindegy is remélem mindenkinek tetszett és próbálok sietni a kövi résszel.
Puszi mindenkinek JA ÉS IGEN! KÖSZÖNÖM HOGY ILYEN SOK OLVASOM VAN MÁR MINDENKIT IMÁDOOOOKKKKK‼️‼️‼️💖💖
