A guruló táska

14

(Lusca pov)

Még úgy egy óráig beszélgettünk. El  is feletkezdtem a nemrég történtekről.

-LUSCA TAKARODSZ LEFELÉ!!!
-NEM
-HA NEM JÖSSZ, ÉN MEGYEK
-NEM
-DE
Síri csend. Csak a lépések hangját lehetett hallani, ahogy egyre közelebb, és közelebb hallatszódnak.
Teljesen bepánikoltam. Soha nem beszéltem vissza a szüleimek. Nem tudjom mit fogok ezért kapni, ha apa felér. A lépések elhallgattak. Az ajtó kicsapódott, és egy aggódó szempárt lehetett látni.
Alfréd.
-úrfi! Siessen. Az erkélyen. A tűzlétra. Ahogy gyakoroltuk.
Alfréddal vagy ezerszer elgyakoroltuk a tűzvédelmi eljárást. Azonnal kicsaptam az erkély ajtót. A létra nem volt elkerítve, így egyszerűen ki tudtunk mászni. Az utolsó fokokat ugorva tettem meg. El sem hiszem. Ennyi év után rájönni, hogy Alfréd végig erre képzett kis korom óta!
Biztos tud valamit. Ki kell derítenem. Miért vannak így rákattanva a házasságomra? Miért pont ezt a lányt? Egyszerüen miért?! Felnéztem, és láttam, ahogy a szüleim üvöltöttek Alfréddal. Megpróbálta megmagyarázni, de apát nem érdekelte, ezért....meglökte. Hófehér arccal néztem, ahogy gyerekkori, és mostani legjobb barátom zuhan. Beverte a fejét a létrába. Nem. Nem halhat meg így. Könnyes szemekkel néztem Alféd vérző hulláját. Ezúttal túl messzire mentek a szüleim. Apám undorodva nézett le ránk. Elegem van belőlük.
-UTÁLLAK TITEKET
-Kicsim. Nem mondj ilyeneket- mondta anyám
-ROHADJATOK MEG. MIND. REMÉLEM FÁJDALMAS HALÁLOTOK LESSZ(bocsánat egy kicsit ideges vagyok)
-Ugyan drágám. Itt kell maradnod az esküvőre.
-Ki mondta hogy el akarom venni azt a lányt?!
-ki ne akarná elvenni? Olyan gyönyörű. És gazdag! A legjobb fogás!
Rex megragadta a karomat, és rohanni kezdett velem. Nem bírtam abbahagyni a sírást. Hogy tehették ezt?! Rex csak rohant és rohant a fogásán egy kicsit se lazítva.

El sem hiszem....
____________________
NA HELLO. Most van időm a könyvre😩