A kicsi Tomlinson (Harry Styles ff) befejezett

Kevin

<><><><><><><><><><><><>

Az emlékek kötik az embert az élethez, azok sugározzák ki magukból a reményt.

<><><><><><><><><><><><>

Loretta W. Tomlinson
11 hónappal később

Itt vagyok még mindig. Mikenál. Mióta megszületett a gyermekem azóta már feljöttem a pincéből. de olyan zár rendszert alakított ki hogy beszarás. Minden nap azon gondolkodom hogy szökjek meg a gyerekkel. Érdekes amilyen rosszul bánt velem most Mike olyan kedves mint ha pillecukor felhők ülve unicornis szar pakolást tennék fel az arcomra . Szóval érted jó ez nagyon morbid volt, de... mindegy is. Kevin. Hasonlít az apjára. Göndör fekete haj zöld szem az egyik a másik kék ilyen Tomlinsonos kék tudjátok. Fura de nagyon tetszik. Illik hozzá. Amúgy sokat számolgattam miközben terhes voltam ugye pont elotte nap szerelmeskedtunk Harryvel és nem igazán emlékeztem hogy vigyázott volna szóval az övé a porontyka. A kis Kevin. Mikor beszélgettünk Harryvel mindig azt mondta hogy egy Kevint szeretne. Hát itt van ne.

-Elmentem dolgozni- kiabált Mike és halottam ahogy kilépett a lakásból felkaptam Kevint aki eddig éppen játszott és a laptophoz siettem. Csak lehajtotta hal istennek. Net elég kevés volt rajta de sikerült rájönnöm hol vagyok... azt a rohadt. Olaszország. Ebből ki lehet indulni. Thris. Egyből ő jutott eszembe mennyi esély van arra hogy pont itt van? Semmi. Igaz. A vezetékes hol lehet? Kérdeztem magamtól. Kutattam kerestem és rájöttem az asztalnál lesz. Kevint letettem a földre az elkerítőbe. Oda siettem és a kulcsos rekeszbe beletettem a hajcsattom kicsit szórakoztam vele és kattant. Kikaptam a szekrényből a telefont és elkezdtem eszeveszett gyorsasággal nyomkodni. Harry száma ez jutott egyből eszembe. Ki csörgött csörgött nem vette fel

-Oh a jó édes anyádat Styles-morogtam és újra hívtam

-Mit akarsz?- kiabált a telefonba azon a dörmögő hangján
-Harry Harry - kezdtem el örülni
-Loretta?- kérdezte
-Igen figyelj itt vagyok Olaszba!!- kiabáltam - segíts Harry nem bírom- sírtam el
Magam
-Szerelmem jezusom Loretta- sírta el magát a másik felén közben én oda mentem a géphez és elkezdtem potyogni
-Nem sokára haza ér segíts Harry gyere ide hívd fel a római  rendőrséget Nyugaton vagyok egy erdőben ennyit tudunk Harry segíts- mondtam közben peittyogot a  telefonom lemerült
-Baszki- káromkodtam és vissza raktam a telefont mindent a helyére tettem töröltem a gépen az előzményeket felkaptam a fiamat es szépen visszamentem a szobámba ahova Kevint szépen visszatettem az agyába és próbáltam altatni

Kicsit később mikor már Kevin régen aludt elkezdett sírni ezért gyorsan felszaladtam
-Apu jönni fog szívem apu jönni fog- simogattam a pocakját ekkor két erős kar megragadott hátulról es megölelt én pedig egyből belesimultam a karjaiba ahogyan az megvan mondva
-Szia Picikém- mondta Mike es a hajamba puszilt majd Kevinhez nyúlt és megsimogatta
-Szia törpe apu ittvan- mosolygott rá

-1nappal később

Még mindig nem jöttek meg

-2nappal később

Sose fognak ideérni

-3nappal később

Délután Mike elvitte Kevint sétálni és nélküle tért vissza.
-Hol a gyerek?- kérdeztem az ajtóban felháborodva
-Lepasszoltam Dylan vigyáz a kiskrapekra
-Hogy mit csináltál? Mike ő nég csak egy három hónapos csecsemő! Nalam van a helye hozd vissza!- kiabáltam és ekkor a nyakamnál fogva tartott a falnak
-Szóltál a rendőrségnek?- kérdezte kiabálva
-Mhhh- ingattam a fejem
-Pakolj indulunk!- kiabált én fel rohantam kivettem a táskát az agy alól bele raktam pár ruhát majd lefutottam és kezén ragadott majd behúzott a garázsba beültem Ah anyós ülésre és elindult. Sziréna szót hallottam dudálást. Mike vagy 200km/h-val ment az úton

-Mike lassíts már!- kiabáltam

És ekkor bevett egy jobbost és neki ütköztünk egy roncskocsinak ami miatt felrepültünk és itt megszakadt a kép