Engedj be-Lando Norris

12

Csak úgy repült az idő a kifuton mire vége lett már vagy a harmadik ruhából bújtam ki. Nagyon élveztem és a közönség is kedvelt a visszajelzések szerint. Most éppen át öltözök valami kényelmes ruhába és vissza megyek a hotelba anyáékkal. Szerencsére a helyszínnek volt hátsó be-/ kijárata így sikerült hamar kiérnem viszonylag kevés paparazzival kellet csak szembe néznem. Amikor beszálltam a kocsiba amit egy bérelt sofőr vezetett hirtelen meg szólalt a telefonom. Mondhatni gondolkodás nélkül vettem fel.

-Helló.- szoltam bele a telefonba.

-Szia Lila! Ugye tudod, hogy van még egy jelenésed az after partin?- kérdezte alíz. Mire csak sóhalytottam.

-Muszály mennem?- kérdeztem és csak annyit mondott, hogy

- Ott találkozunk.

Szóval szóltam a sofőrnek, hogy vigyen vissza a szállodába, hogy valami partihoz illő ruhát vegyek fel és út közben felhívtam anyáékat, hogy ha van kedvük akkor jöhetnek a Norris családdal a buliba. Ők is mondták, hogy akkor ott találkozunk. Mire végeztem a telefonhívásokkal pont oda értünk a szállodához. Szóltam a sofőrnek, hogy kb fél óramúlva vissza jövök és meg adtam neki a címet amit Alíz küldött nekem.

Úgy gondoltam, hogy ami smink van rajtam az megfelelő volt csak egy kis vörös rúzst kentem fel. Ruhának pedig egy testhez álló fekete fél vállpántos térd felé érő ruhát vettem, fekete magassarkúval. Kiegészítőként pedig egy pár arany karika fülbevalót és egy arany láncott vettem fel amin hangjegy alakú medál volt. Ezt a medált még a báttyámtól kaptam még mielőtt meghalt volna. Miután végre elkészülődtem felkaptam egy kisebb táskámat meg a telefonomat és a lifthez siettem. Mikor végre megérkezett a lift egy csapat huszas éveiben járó fiatal ember volt bent kiöltözve.

-Szép estét!- köszöntem és besétáltam a liftbe.

-Neked is.- mondták egyszerre. Mikor már bezárult az ajtó az egyik fiatal ember megszólalt.

-Te vagy Lila Graham igaz?- kérdezte mire mosolyogva feléjük fordultam.

-Igen én lennék az. - és a fiatal ember a kezét nyújtotta felém amit el is fogadtam.

-Charles Leclerc.- mondta és küldött felém egy féloldalas mosolyt.Ezen tettén a többi férfi is fel bátorodott és egyessével bemutatkoztak.

-Daniel Ricciardo.

-George Russel.

-Alex Albon.

-Piere Gasly.

-Max Verstappen.

-És én volnék Carlos Sainz.- mondta mire a név hallatán mégjobban elmosolyodtam. Lando nagyon sok mindent mesélt a közös élményükről.

-Ti Lando barátai vagytok igaz?- kérdeztem mire mind össze néztek és elkezték igenre bologatni a fejüket.- Ti is jöttök az after partiba?

-Igen- mondta mindenki egyszerre. Ekkor pont leértünk a földszintre.

- Akkor majd ott találkozunk.- mondtam és megfordulva elkezdtem a kijárat felé sétálni. Miközben sétáltam éreztem az égető pillantásaikat a hátamon és csak akkor múlt el ez az érzés amikor már ki mentem az épületből. Utánnamrögtön becsukódott az ajtó de egyből ki is csapta valaki.

-Lila van kedved esetleg velünk jönni az afterre?-kérdezte Carlos.- Szerintem Lando is jobban örülne neki ha esetleg együtt mennénk oda és talán egy kicsit még jobban is meg ismerhetnénk téged.

-Hát persze!- vágtam rá egyből.- Csak gyorsan szólok a sofőrnek, hogy ma már nem kell furikáznia.- ezzel fogtam magam és gyors léptekkel oda mentem a kormány felőli ajtóhoz és bekopogtam rajta mire leengedte az ablakot.

-Elnézést uram de ma már nem lesz szükségem a szolgálatára és köszönöm, hogy vissza hozott.

-Persze, semmiség.- mondta és felhúzta az ablakot közben beindította a motort és elhajtott. Miután elhajtott visszamentem Carloshoz.- Mehetünk.- és elindultunk egy limuzin felé.-Helló fiúk!- köszöntem mikor beszálltam a limóba.

Az út gyorsan telt el mindenkivel ismerkedtem Daniel nagyon sokszor megnevettetett és a többiekkel is nagyon jól elvoltam. Mikor megérkeztünk a limót teljesen körbe vették a fotósok. Nagy nehezen be tudtunk menni és én egyből amint beléptem anyáékat és a Norris családot kerestem. Egyszer csak néhány koppintást éreztem a vállamon mire kérdő tekintettel fordulok meg amint megláttam ki az a nyakába ugrottam.

-Szia Lan.-vigyorogtam rá miközben kibújtam az öleléséből csak annyira, hogy rá tudjak nézni.

-Hellóóóóóóó Li.- köszönt elnyújtva az ó-t.- Gyönyörű voltál a kifutón.- mondta miközben a fülemhez hajolt, hogy csak én halljam. Ettől a tettétől rögtön lángba borult az arcom és pillangók keltek életre a hasamban. Zavartan lehajtottam a fejem ne lássa pirospozsgás arcomat. Ezt a tettemet egy kis kacajjal díjazta.- Gyere bemutatlak a barátaimnak.

-Lan arra nincs szükség mivel már találkoztam velük meg persze együtt jöttünk ide.

-Nem baj akkor csak menjünk oda hozzájuk.-mondta és a kezét a derekamra téve kísért egy asztalhoz ahol ott voltak a fiúk, anya, apa és a Norris család.