Engedj be-Lando Norris

19

Pár nappal később

Éppen a hotel szobám ágyán ülök amikor hirtelen felindulásból fel kapom a telefont és tárcsázok egy számot.
- Lila de örülök hogy hívsz minket.- szólt bele a telefonban "édesanyám"
- Uhm hello! Arra gondoltam hogy elmehetnénk egy kávét meginni és meg beszélni a dolgokat.
- Persze kicsim. Neked mikor jó?
- Akár ma délután is jó ha nektek is.
- Hogyne lenne jó? Legyen mondjuk fél négy a mozihoz közeli starbucksnál?
- Tokéletes! Akkor majd ott találkozunk. Szia!
- Szia kincsem.

Nos ezt is valamikor meg kellet tennem hiszen nem lehetek dühös folyton folyvást mindenkire főleg azokra nem akik a szárnyai alá vettek és egy sikeresnek mondható nőt neveltek.

Mióta eljöttem Monacoból Lando folyton hív. Flo mondta hogy nagyon kétségbe van esve a bátyja és nagyon sajnálja hogy így kellet el válnunk. De mivel ma ilyen nagyon jó kedvem volt ezért végre felvettem szerencsétlen fiúnak a telefont.

Amikor fel vettem csak ennyit hallottam
- Vedd fel vedd fel vedd fel vedd fel!
- Azt hiszem fel vettem mr
- Lila úgy örülök, hogy végre fel vetted!-mondta megkönnyebbült hangon.
- Én is! Hogy vagy? Láttam a futamot gratulálok!
- Köszönöm most már jól és köszönöm a gratulációt!- itt volt egy pár másod perces szünet ami mondható kínos csendnek is de végül meg törte a fiú- Figyelj én nagyon sajnálom hogy így kellet elválnunk és beszéltem Zakkel meg Andreassal azt mondták hogy megpróbálnak valamit kezdeni a szerződéssel hogy meg tudják szüntetni. Mivel nagyon sok gyűlöletet kap a lány ezért gondolom könnyebb lesz felbontani minthogy megvárjuk míg lejár az a pár hónap.
- Én nem is tudom hogy mit mondjak... ezt majd meg kell beszélnünk négyszemközt is hogy mi történik mivel most elég sok minden jött be. Új fotózások és el kell mennem Olaszországba egy divatbemutatóra.
- És a héten még itthon vagy?
- Igen de utánna nem. Miért?
- Mert ha van kedved és nincs más programod akkor holnap elviszlek valahova.
- Rendben, holnap gyere értem délre es ne késs.
Miután beszéltem Landoval elkezdtem készülődni a találkozomra anyáékkal. Mire végre sikerült elkészülnöm már indulnom kellet. Fogtam egy taxit be mondtam a címet es pár perc alatt oda is értem. Mikor kiszálltam a taxiból anyáék már ott vártak rám. Beültünk a kávézóba. Igazából fogalmam sincs mit akartam mondani nekik vagy csak találkozásra volt szükségem velük. Hiszen ott voltak velem mindig mindenben segítettek es nélkülük ki tudja mi lett volna velem.

A kávézás jól sikerült úgy gondolom. Megbeszéltük, hogy elköltözök tőlük és hetente egyszer át megyek hozzájuk egy napra. Addig ameddig nem találok lakást vissza költözök de remélhetőleg nem kell sokáig ott lennem. Habár ezzel a beszélgetéssel kibékültünk nem érzem azt mint előtte feléjük, de persze nagyon hálás vagyon nekik hogy befogadtak és sajátkként neveltek.

Sajnálom, hogy nem volt mostanában rész remélem ez tetszik 🧡