Csak álltunk ott az utcán,
Egymás kezét fogva,
A horizonton félhomály,
A látványtól megvakulva.
Kékes fény a távolban,
A csendből épp elég,
Felnézek a csillagokra
A kis világom peremén.
Sötét kék a magasban,
Előttünk halványul,
Természetet hallgatva,
Nincs most semmi nálunk.
Ketten vagyunk, ő meg én,
Némán egymásra pillantunk.
Itt az apró világ peremén,
Örökre itt maradunk.
Eljött az alkonyat órája,
Eljött hát hozzánk megint,
Egymás kezét lóbálva
Hazaértünk te meg én.
Sokan dicsérték, aminek örülök, hiszen ez az egyik kedvencem :)
2021.06.04.
ESTÁS LEYENDO
Once In A Lifetime - Most az egyszer
PoesíaÉletem első és nagy eséllyel nem utolsó verses kötete! Zömével szerelmes versek, de akad egy-kettő egyéb is. Az írási stílusom még nagyon alakulóban van, ezért lehet kissé össze-visszaság némelyik alkotás, de remélem tetszeni fog mindenkinek! :) J...
