Árnyak Az Éjszakában

A fájdalom habjai 1.

Az érdekes csata után haza vezetett kicsiny utam. Bár nem igazán voltam abban biztos, hogy jó irányba megyek e csak haladtam a sötetésgében. Sokat gondolkodtam egyes dolgokon. Például azon, hogy mit keresek itt. Hisz őszintén szólva... csak a baj van velem. De nem tudok szerintem ezzel sok mindent kezdeni.. Csak úszok a végtelen árral és járom az élet tengerét "gondtalanul". Mint ha sokra is vinném. Mindegy is... Ezt dobta a gép. Vissza is térve kicsiny gondolataimból az elém terülő világ újabb csodákat vágott hozzám. A Hold ismételten csodásan ragyogott. Tisztán lehetett hallani az éjszaka lényeinek meseszép hangjait.

***

-Ilyen nincs. NEM LEHETSÉGES! -mérgelődött Gery Hellsing miközben az asztalra csapott.
-Nyugodjon le kérem. -próbálta nyugtatni Elizabeth a hűséges segédje.
-Inkább adja ide a gyógyszereim lekell nyugodnom. -foglalt helyet székében.

Miután Gery bevette gyógyszereit mély álom fogta el. Álmaiban Weirdø kinyírási elméletit feszegette tovább és arra jött rá, hogy ide egyetlen egy árny édes kevés ahhoz, hogy győzelmet arasson a lány felett. Weirdø elméje olyan mint egy kirakós. De sajnos nem is kevés darab hiányzik belőle, hogy azt meg is értse egy átlagos ember. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy sík hülye hanem egyszerűen bonyolult. Ha rajtam múlna, hogy milyen gondolkodással rendelkezzen akkor az egyszerűbb módot választanám. De a menekülés sem megoldás semmire. Legalább is véleményem szerint. Nem tudom. Talán egy nap minden jobb lesz. De mind erre gondolni sem merek.

***

-Mennyi az esélye annak, hogy eltévedtem? -panaszos és fáradt hangon mondom.
-Szerintem 1000% -emeltem fel a kezemet és torzított hangon a kezemből készített bábut szólaltattam meg.

Mielőtt bárki bármit merne mondani erről a buta kis játékomról még kiskoromban játszottam ilyet a bátjámmal. Sokat köszönhetek neki. Szüleim helyett nevelt fel és hála neki életben vagyok. Rengeteg mindent tanított meg nekem amiért örök hálával tartozom neki. De ideje lenne haza jutni.

Kicsit elrugaszkodom a földtöl majd hatalmas szárnycsapásokkal sikeresen felszállok a csillagos égbe. Ám az öröm se tarthat sokáig. Nem volt annyi erő bennem, hogy tartósan repülni tudjak. Hatalmas sikollyal zuhantam le. Mielőtt földet érhettem volna elkopott egy szellő mely kényelmesen a földre helyezett. Szerintem haza is vehetett volna de a sors más utat szánt nekem, így egyedül kell haza találnom. De azt hiszem ez így van rendjén. De merre is menjek? Vagy hova? Nincs itt senki, semmi.. csak egy rakat fa.. fa .. és még több fa. Vagy lehet, hogy itt fogok meghalni? Dehogy ez hülyeség... Szóval mit kell tenni ha egy erdőben ragadunk.

●1: Keress kaját
●2: legyen mindig menedék
●3: legyen nálad egy fa. Kitudja mire jó.
●4: legyen sok köved az kell a tűzhöz

Most, hogy ezt megbeszéltük drága olvasóm szeretnék veled tisztázni valamit. Nehogy direkt eltévedj egy erdőben csak, hogy kipróbáld az agyszüleményem csodás tippjeit mert hidd el a való világ nem egy Mistiltein.

Miután összeszedtem a szükséges dolgokat útnak indultam a végtelenbe. Talán nem is gondolhatja az ember mennyi csodára lehet egy erdőben. Természetesen a vadállatoktól én tartózkodni a helyetekben ha nem vagytok profi harcosok, szóval ha okos vagy nem mész erdőbe. Okis? Szóval a táj szépségeit szeretném elmesélni. Messze a távolban húzódik a Bross nevezetű hegység. Körülbelül 3 vagy 4 ezer méter magasra tippelem. A legendák szerint aki oda megy az ott lévő erdő szellemi végeznek vele. Hát nem szuper? Véleményem szerint valami van ott ami miatt támadnak. Mi van, hogy ha én magam nézném meg? Ha az árnyakat mindig legyőztem, akkor egy szellemmel mi lehet a probléma? Meg is van... a szellem nem tud alakot ölteni. Vagy esetleg még is? Majd másnap megtudom, ideje aludni.

***Eközben Mistiltein utcáin***

-WEIRDØØØØ!!! - kiabálta Zack teljes félelemmel a torkában. -Kicsim merre vagy?
-Hova tudott eltűnni egy ilyen feltűnő és harsány démoni lény egy ilyen pici városban? -idegeskedett Nathen
-FASZOMAT MÁR!!! -üvöltötte Zack torka szakadtából könnyeit visszafolytva. -Édesem merre vagy?! Hol lehetsz? Mit ártottunk neked?

-Zack nyugodj meg kérlek. Meg lesz Weirdø. Ne aggódj. -próbálta nyugtatni Liam.
-J-jól van. -szipogott párat.

*** Gery Hellsing házánál***

-U-ram... -szólalt meg remegő hangon -akadt egy kis probléma -próbálta felkelteni Geryt.
-Mi van már? Csak nem megint be vagy állva?
-Én nem.. azonban... Zack ki van kelve magából.
-Nem csirke, hogy kikeljen egy tojásból -mormogta orra alatt.
-

Ide tudna figyelni egy kicseszett másodperce? -mérgelődött Elizabeth.
-Rendben ribanc mond.
-Továbbra sem vagyok ribanc. -mérgelődött- Tehát amit mondani szeretnék, az az, hogy Weirdø eltűnése kikészítette Collinst idegileg és lelkileg amiből hatalmas előnyünk válhat. Véleményem szerint az lenne a helyes, hogy Zackre is támadást mérünk. Pontosítva.. -elmélkedett- ha a múltja fájdalmas részeit az eszébe juttatjuk akkor rosszabb lesz az állapota. Mit szólsz?
-Egész ügyes munka. -kelt ki az ágyból Gery. Ásított egy nagyot majd Elizabeth karjaiba kapaszkodva felállt majd kiment az irányító pulthoz, majd pár mozdulattal elindított egy emlék örvényt amely nagyon gyorsan és hírtelen vette át a fiú elméje felett az irányitást.

***Zack és a srácok***

-W-we-- -próbálta kimondani számára fontos nevet de nem volt rá képes. Pár percre rá sírásban tört ki, végül összeesett.
-Pajti... Ne csináld már.. kérlek.. Kelj fel.. -szólt hozzá Nathen aki szívén vette legjobb barátja sorsát.
-Hahó... -hajolt hozzá a kis Liam.

Azonban semmire se érkezett válasz.
Végül s nem utolsó sorban azonnal a kórházba vitték a bágyadt fiút. Nem sok jót reméltek a fiúhoz hiszen súlyos szívrohamot kapott. Ha nem vitték volna azonnal be.. talán már csecsemő formájában létezne eme fiatal.
A srácok teljesen ki voltak borulva. Eltűnt Weirdø, most Zack is... Vajon ki lesz a következő?

***Weirdø***

-Oh drága hegyecske
Szépséges szellemek
Gyertek értem de mentem
Mert szeretlek benneteket -énekelgette Weirdø magának.

Már közel járt a hegyhez és egyre több adrenalin öntötte el Weirdøt. Táncolt a halál útja felé mint ha tudatosult volna benne, hogy ez lesz az utolsó perce. Pedig nem így volt. Tudta, hogy bántódása nem eshet ha ide került. Vagy netán még is? Nem tudni mi várhat rá de magabiztos volt mind abban amit tenni fog. Talán most látjuk utoljára? Nem tudni..