Her /girlxgirl/

Bírod a csajokat?

- Támadt egy ötletem! - Szólalt meg Sabine mellőlem, miközben a vacsora után hagyott mosatlanokon ügyködtünk.
- Na mesélj - Válaszoltam, majd felé vezettem a tekintetem. Bár mire odaért volna pillantásom, egy adag hab az arcomon landolt, melyet lakótársam apró kuncogása kísért.
- Ezt hogy merészelted? - Nevettem fel, majd kellemetlenül torz grimasz ellenében letöröltem magamról azt.
- Szórakozzunk kicsit - Mondta Ő, majd elismételte iménti tettét, melyre eldobtam magamtól a tányérokat, s felé fordítottam törzsemet.
- Na, most elkaplak - S azzal a lendülettel utána eredtem.
Végigkergettem a bézs színű folyosón, s pár kör kóvájgás után levegőért kapkodva lezuhant nappalinkban fekvő kanapéra, én pedig arcára kentem az iménti mosogatásból keletkezett habot. Az apró termetű Sabine nevetve törölte le bársonyosan fehér bőrű kezével magát, majd felém pillantott.

- Rendezzünk egy bulit. Egy házavató, atom nagy bulit - Felelte. Hirtelen támadt ötletére momentán megszólalni nem tudtam, oly annyira szarkazmusnak tűnt. Ám mikor rá jöttem, nem viccel, nagyot nyelve válaszoltam.

- Nem igazán vagyok az a bulizós fajta, sőt, a barátaim sem - Itt hagytam egy kis szünetet mondandómban, amíg leültem a lány mellé, akit eddig a kanapénk elől figyelmesen hallgattam. - Tudod, mi azok a tipikus könyvmoly, fülhallgatóval a fülében ülő, órákon elalvó barátok nélküli társaság vagyunk. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet - Válaszoltam, majd lesütöttem szemeimet. Szégyelltem magam, hogy itt vagyok 19 évesen, épp hogy elkezdtem az egyetemet, és fogalmam sincs hogyan kell egy igazán jót bulizni. Talán épp itt az idő, hogy megtapasztaljam. Ekkor, mintha a mellettem ülő hallotta volna gondolataim, felült, s rámarkolt kézfejemre.

- Akkor itt az alkalom, hogy megtapasztald, Laura. Végül is, én olyan lakótárs vagyok, aki mellett nem igazán lesz nyugtod bulik terén - Mosolygott nyájasan, melyre csak bólintottam. Oda kint közben az éjszaka már feketére festette az égboltot, észre sem vettem, mennyire elszaladt az idő. A nappaliban lévő fali órára biccentettem Sabine-nak, aki egyből vette a jelet, s sarkon fordult a szobájába. Utána kiáltottam, hogy megyek és betelepszem a fürdőszobába, melyre csak halványan intett egyet.
Össze szedtem a pizsomámat, s be is kecmeregtem oda. Beálltam a zuhanyzóba, s magamra engedtem a forró vizet. Bőröm csupa libabőr lett ahogy a meleg vízcseppek lassan elérték testemet, de pár perccel később el is múlt. Ekkor észrevettem a polcon Sabine egyik tusfürdőjét. Alma illatú. Lassan körbe tekintettem magam körül, s mély levegővel beleszippantottam. Csodálatos érzés volt. Annyira finom illata van ennek a lánynak, egyszerűen sosem éreztem még ilyet. Bizsergek már csak a tudattól is hogy.. Állj! Nem. Nem szabad, Laura. A mai társadalom teljes mértékben elutasítja az azonos nemű párkapcsolatokat, pláne a szüleid. Nem szabad ismét plátói szerelembe esned, hogy utána hatalmasat koppanj. No meg aztán, nem is ismered. Ki tudja, lehet valójában maga a megtestesült ördög. Ördögien csodálatos..

Nagy nehezen kiléptem a zuhanyzóból, áttöröltem magam, s felkaptam magamra alvós ruháim. Nem állt sok mindenből, mindössze egy szimpla fehér trikóból, s egy világos barna melegítőből. Átsomfordáltam szobámba, azaz csak tettem volna, ha nem veszem észre lakótársam, aki éppen résnyire nyitott ajtónál öltözködött. Feltételezem, fürdéshez készülődött Ő is. Sabine éppen felsőjét hintette le magáról, alóla kivillant fekete csipkés melltartója, amely közepes méretű kebleit takarta. Hasán apró kockák tátongottak, tetoválásai pedig csak úgy csillogtak bőrén a fényben. Eszméletlen gyönyörű teste van. Mire észbekaptam, szemünk egy pillanatra találkozott, melyeket kínomban hirtelen elkaptam, s elvörösödve trappoltam át szobámba. Na, ennél kellemetlenebb dolgot se igazán él át az ember. Hallottam, ahogy a fürdőből elkezd folyni a víz, s ütögeti a padlót. Mire észbe kaptam, már el is nyomott az álom. Nem vártam meg, mire Sabine végez.

Egyszer csak egy nagy koppanás szakított félbe az igazak álmát való alvástól. Felriadtam, s telefonomra néztem.

2.04

Nagyot ásítva bújtam bele fehér papucsomba, s kicsoszogtam szobám elé. Ekkor láttam, hogy lakótársam szobájából még mindig szűrődik ki a fény. Gondoltam hát mi fenét keres ez még mindig fent, bekopogom. "Gyere!" szólt a hang bentről. Óvatosan toltam be az ajtót, látván Sabine-t, aki az ágyán fekve olvasgatott valamit, fekete kosaras nadrágban, melyből éppen hogy kilátszott combján levő tetoválása, s egy fekete topban. "Leülhetek?" kérdeztem, melyre csak egy apró bólintás volt a válasz.

- Hogy-hogy még ilyenkor is fent vagy? Hajnal két óra van - Kérdeztem tőle, melyre letette kezéből a könyvet, s felém emelte tekintetét.

- Éjszakai bagoly vagyok, kedvesem. Amióta csak az eszemet tudom, imádok fent lenni éjszaka. Olyan gyönyörű, ahogyan a csillagok ragyognak a sötét égen, s csendben van az egész világ. Gyere, megmutatom. - Nyújtotta felém a kezét, melyet kicsit kételkedve, de elkaptam. Sabine átvitt a lakáson, s az elhúzható ajtó felé vette az irányt. Azt kinyitva a teraszra jutottunk, ahol elengedte végtagom, s az ég felé mutatott. Nos, tényleg gyönyörű, azt meg kell hagyni. Lakótársam kihúzta magának a velünk szemben fekvő széket, s bele huppant. Zsebéből elővette a doboz cigarettáját, s meg is gyújtott egyet. Lassan belélegezte a füstjét, kifújta, majd rám nézett.

- Bírlak téged, Laura. Aranyos lány vagy - Felelte, majd itt kicsit elakadt a hangja, s tekintete komollyá változott. Kicsit talán még meg is ijesztett eme hirtelen hangulatváltással.
- Mondd, Lau, kérdezhetek valamit? - Hagyta el száját a mondat, majd ismét beleszívott a cigarettájába. Fogalmam sincs, mit szeretne tőlem, így kissé rémülten bólintottam neki. Mielőtt folytatta volna mondandóját, zöld íriszeivel végigmért tetőtől talpig, s hirtelen kezembe dugta a bűzrudacskáját. - Pardon - Szólalt meg, s bement a lakásba. Persze, hagyj itt egy égő cigivel a kezembe, melynek már a szagától is viszolygok, s egy szál trikóba toporogjak ráadásúl úgy, hogy lassan szét fagyok. Micsoda lakótárs. Ám mintha Isten hallaná szavaimat, egy pulóverrel a kezében tért vissza hozzám az említett, amit a kezembe nyomott.
- Vedd fel - mondta. - A végén még szét fagysz itt nekem - nevetett, melyre csak aprót mosolyogtam. Visszaadtam neki cigarettáját, s belebújtam a pulóverbe. Ó, igen. Az az ismerős alma illat. Csodálatos érzés volt. Nagy nehezen magamra aggadtam. Iszonyat viccesen néztem ki a fekete lógó Metallica-s pulcsiban, de legalább nem fagytam szét. Sabine méregetett egy darabig, majd megszólalt.

- Jobban áll rajtad, mint rajtam - felelte nevetgélve. - Na de visszatérve, tudom kissé kényes téma, de egyszerűen muszáj vagyok megkérdezni - gyomrom hátraszaltókat kezdett csinálni, míg vártam a kérdésére. Kíváncsi vagyok, mi lehet az, ami ennyire komoly, és még egy olyan lánynak is kínos, mint Ő. Beleszívott cigijébe még egyszer utoljára, majd a füstöt kifújván nagy nehezen rávágta.

- Te bírod a csajokat, igaz Laura? -