Az elvesszett lány( Kazutora x Oc )

A baleset

Nem tudom mit értett az alatt Mikey, hogy gyorsan fussak haza hiszen nincs semmi baj. Na jó...de van de ahhoz minek kéne haza sietnem?

Éppen mentem át a járdán mikor előttem suhant el egy motoros banda.

- Bocsi kiscsajszi!- kiáltott vissza nekem az egyik vigyorogva.

- Tch...- futottam tovább, és otthon nem a házba mentem be, hanem felszálltam a motoromra és elindultam a rendőrség felé.

Éppen egy lámpán mentem át, mikor egy autó elkezdett közelíteni felém oldalról. Csak annyit éreztem, hogy nekem csapódik, és elrepülök a motorommal együtt. Aztán már kép szakadás...

- Orvos és rendbe fog jönni?!- hallottam meg anyukám hangját.

- Anya...- suttogtam és felültem a kórházi ágyban.- Hogy kerülök én ide?...

- Kisasszony, ne erőltesse meg a testét feküdjen vissza!- szolt rám a nővér.

- Rendben..- visszafeküdtem lassan.

- Végre felébredtél! Azt hittem már sose fogsz!- állt mellém anyukám könnyes szemmel.

- Meddig aludtam?...- néztem bele anyukám smaragd zöld íriszeibe.

- 1 hétig Hana..- fogta meg a kezem.

- Csodás...a fiúk?...- néztem kicsit körbe hogy milyen a szoba ahova hoztak.

- Sokszor bejöttek hozzád.. De Kazutorát egyszer se láttam..- simogatta meg a barna hajam.

- Tudom sajnos miért nem...lecsukták...- suttogtam magam elé, hogy a nővér ne hallja.

- L-lecsukták?..- ijedt meg anya.- De hát hogy?...Még csak 12 éves...

- Megölte Mikey-kun bátyát...- kezdett kicsit könnyes lenni a szemem.

- De majd kiengedik nem? Kb úgy 3 év múlva...- húzta el a száját.

Még beszélgettünk, de anyának mennie kellet a kishúgomért óvodába.

Egyszer csak kopogtak mikor az orvos magyarázta milyen műtétek lesznek. Hát mondhatom nem értetem semmit.

- Jöjjenek be!- kiáltott ki az orvos.
Az ajtó kinyitodott, és be lépett rajta Mikey-kun.

- Mikeyy!!- nyújtottam a kezem egy pacsira. De ő csak leült mellettem lévő székre.

- Pihenj csak...sok műtéted lesz...kitudja mennyi ideig fogsz kórházba feküdni...- nézett rám komoly arccal. Mikey-kun komoly? Mi történik?..

- Rendben.. a többiek?...

- Csak engem engedtek be...De gondolom most szeretnél beszélni Bajival nem?

- Nem akarok...egy ideig nem...- húztam magamra a takarót.

- Ahogy te akarod..de csak ennyit akartam volna.. most megyek mielőtt a többiek szét szedik a kórházat.- nevettet fel kicsit.

- Az nem lenne a legjobb.- én is felnevettem kicsit.

- Majd holnap is bejövök.. Szia Hana-chan!- állt fel aztán kiment a szobából.

- Ő a fiúd?- nézet rám a nővér sejtelmesen.

- Fhuu! De hogy! Csak a barátom!- ráztam meg a fejem.

- Csak azt hittem...elnézést..- hajolt meg a nővér.

- Semmi baj...- fordultam meg az ágyban, és pár perc múlva elfogott az álom.