Megmentés

166 12 0
                                    


- K-kazutora?- suttogtam lesokkolva.

- Nyugi... majd megbeszéljük. De most gyere.- megfogta a kezem és elindultunk a hosszú folyóson. Elérkeztük egy ajtóhoz és elkezdet vabrálni a zárral. Kattant egyet és gyorsan kinyitotta. Kihúzott és gyorsan vissza zárta.

- Most már biztonságba vagy.- mosolygott rám Kazutora.

- Hogy, hogy itt vagy?- emeltem rá kék szemeim.

- Megváltoztam. Pár hete már, hogy kiengedtek. De nem mert eljönni hozzád, mert féltem, hogy utálsz. És tudtam hogy most már Mikeyt szereted.- hajtotta le a fejét és kicsit bekönnyezett.

- Sajnálom Kazutora. De amúgy... szeretlek. Mindig is szerettelek. Amióta először találkoztunk.- fordítottam magam felé a fejét és megpusziltam a homlokát.

- T-tényleg?

- Tényleg.- mosolyogtam rá.

A csodálatos pillanatunkat persze valakinek elkellet rontania.

- Hát itt va-...- Manjiro rám nézett aztán Kazutorára.- Ez meg mit keres itt?!- mutatott rá.

- Nem ez, hanem ő! És megváltozott! Nem kell megölni vagy bármi! Hagyjad békén Manjiro! Kérlek...- suttogtam az utolsó szót.

- Tudtam, hogy ez a nap is eljön. Tudtam, hogy szereted. Mindig is tudtam, hogy sose fogsz annyira szeretni engem mint őt. De nekem csak az számít, hogy boldog legyél. Bárkivel is vagy.- mosolygott rám ősszintén. Rá néztem Kazutorára aki csak oda ment Manjirohoz és megölelte.(( No ship csak ez muszáj volt))

- Köszi Mikey. Ez kedves tőled.- veregette meg a vállát.

- Semmiség. Legyetek boldogok.

Na emberek már csak egy rész és vége a storynak. De lehet majd írok később egy másik Tokyo Revengers storyt. De most másik storyt akarok írni. De majd holnap megírom az utolsó részt és ott majd elmondom.
Jó hétvégét mindenkinek! 😊

Az elvesszett lány( Kazutora x Oc )Donde viven las historias. Descúbrelo ahora