Örökre szeretve

Nálunk

Hazaértünk az iskolából. Zsombor is itt van nálunk. Amikor beértünk a szobába nekiálltam előszedni a házikat.

- Szóval akkor van házi matekból, magyarból… - hátranéztem. - Zsombor te mit csinálsz? - Éppen leült a gépem elé és bekapcsolta.

- Ráér a házi. - mondta. - Van konzolod? - kérdezte.

- Van, de a házi.. 

- Azzal ne foglalkozz, anyud csak megérti, hogy velem töltöd az időd - kacsintott, hogy mennyire utálom, amikor ilyen.

- Ott a második fiókban. - és elővette majd rádukta a gépre. leült majd rám nézett.

- Gyere

- Oké - majd odamentem. beleültetett az ölébe, a karját összefonta a hasam előtt és úgy fogta a konzolt. Elkezdett játszani én meg csak néztem. Amikor nyert egy meccset hátra fordultam hozzá és megcsókoltam.

Eltelt az idő. Már 7 óra múlt. És pont, amikor néztem mennyi az idő, anya felordított.

- Kész a kaja, gyerekek.

- Megyünk. - orditottam vissza, majd Zsombi lerakta a konzolt és lementünk enni.

Lementünk és anya nagyon finom vacsija várt. Húsleves és gyümölcsmártás, nagyon szeretem. Megvacsoráztunk és közben nagyon sokat beszélgettünk. úgy tűnik anyu kedveli Zsombort, aminek örülök.

Amikor felálltam az asztaltól már nyúltam a tányérért, de anya mondta, hogy ő majd elpakol. Aztán el is indultunk a szobámba. Ahol folytattuk a játékot.