Együtt könnyebb hidd el.... | Befejezett | Miraculous ff.

18. Fejezet

Az előző rész tartalmából

-Gyerekek! Hétfőn kirándulni megyünk! (am ez egy csütörtöki nap) Az Egyesült Államokba! Remélem mindenki tud reggel ugyanebben az időpontban érkezni, mert indulunk! - mondta a tanár

-Nem biztos hogy az apám elenged! - ölelt meg Adrien
Óvatosan a szemébe néztem, vállára tettem a kezem és megcsókoltam.
-Megoldom!

^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

Délután

A suli előtt

Marinette szemszöge

Sétáltunk ki az épületből, Én, Adrien, Nino és Alya és közben beszélgettünk.
-Kellene valami jó hétvégi program! - mondta Alya amibe mind a hárman beleegyeztünk
-Oké de mi? - kérdeztem
-Buli? - tette fel az ötletét Nino
-Meglátjuk! - nézett Ninora majd rám Alya - Majd hívlak Marinette!
-Oké! - intettem neki
Adrien is elindult volna de eszembe jutott, hogy megbeszélnivalóm van az apjával.
-Adrien..-nyújtottam utána a kezem - Akkor beszélhetek apáddal?
-Persze Marinette, szállj be! - engedett előre Adrien
-Köszönöm!
-Nem Marinette, én köszönöm, már ha sikerül! - tette a kezét a vállamra
-Nekem mi nem szokott sikerülni? - nevettem - Na jó, Marinetteként sokminden!
Megöleltük egymást. Odaértünk Adrienék házához.
Adrien kiszállt a kocsiból majd kinyitotta az ajtómat
-Bogaram!
-Köszönöm Cicus! - kuncogtunk mindketten

Mikor beértünk a házba, (igen, a testőr ilyen könnyen beengedte Mariettet mert tudja hogy Adrien barátnője) Gabriel nem volt ott.
-Tudja apukád hogy együtt vagyunk? - kérdeztem tőle, hogy mire számítsak
-Hát, el tudod képzelni, ha tudná el se engedett volna suliba hogy találkozzak veled.
-Akkor hogy jöttél el hozzám ha csak iskolába enged el?
-Macska nagyon jó ugró ám! - nevettünk

Erre Gabriel is odajött elénk a ház előterébe.
-Apa...-szólt Adrien
-Mondjad fiam, de gyorsan mert sok a dolgom!
-Mondom én..- mondtam - szóval, Adrien eljöhet velünk a hétfői kirándulásra? Kéreeem, nagyon fontos nekem...
-Te...a barátnője vagy? - gyanakodott Gabriel
-Nem, én a bará..-lefagytam,nem tudtam kimondani hogy ő csak barát - Bocsi Adrien!
-Miért is!
-Ezért! - nyújtottam ki az ujjam Gabriel felé - Igenis együtt vagyok Adriennel akár tetszik akár nem, ő életem szerelme és nem tudom kimondani hogy ő csak egy barát, szóval velünk jön a kirándulásra, ne tartsa pórázon!
-Elég legyen ebből! - kiabált Gabriel- Kísérd ki innen ezt a Marinettet!
-Nem apám! - állt elém Adrien - Megyek arra a kirándulásra, mindegy mi lesz, mert Marinette mellett szeretnék maradni!
-Tényleg annyira fontos neked az a lány? - közben mutatott a testőrnek hogy engedjen el
-Igen..-tette össze a kezét Adrien - Az már nem számít hogy én boldog legyek mi? Csak az számít amit te akarsz! Gyere Marinette! - megfogta a kezem és felmentünk a szobájába

-Aranyos voltál Marinette hogy próbáltál védeni! - ölelt meg Adrien
-És szerintem elég hatásos volt! - nevettem
-Mindig, minden sikerül. Nekünk...együtt...-öleltük tovább egymást

Folytatjuk...

Ez egy kicsit rövidre sikeredett, de sebaj, azért remélem tetszett.
A macska áldjon titeket! ❤️🐈🐞