Az előző rész tartalmából
De cuki.
-Megteszem amit tudok. - szólt az orvos
Megtisztította a sebet, és bekötözte aztán hazaengedett.
================================
Marinette szemszöge
Adrien hazavitt úgy hogy átváltozott, mert a fuvarunk sikeresen elviharzott. Juhú. De végül épségben hazajutottunk. Alya is velünk jött. Adrien lefektetett az ágyra.
-Jaj Életem, annyira aggódok érted. - ölelt meg miután ráfektetett az ágyra
Ekkor kettőnk között egy rózsaszín fény gyúlt, és mikor Adrien elengedett, eltűnt.
-Na jó, ez mi a jó élet volt??? - néztem Adrienre, Alyara, és úgy összevissza
-Nem tudom, de kezdek félni. - ment egy lépést hátrább Adrien
-Na jó valaki mondja már el mi ez az egész? - óvatosan felkeltem az ágyból
Odamentem Adrien elé és megcsókoltam. Megint felvillant de megijedtünk és hátraugrottunk.
-Ne szakítsátok meg. Látni akarom mi történik.-kamerázott Alya
Ki hitte volna...
-Azt én is! - kitettem a kezeim Adrien elé, várva hogy összekulcsolja az övével
-Na jó, én is kíváncsi vagyok! - mondta végül és a kezeinket összekulcsolva, a vállára hajtottam a fejem
Nyilván megint felvillant, de most társult hozzá egy hang is. Ami úgy a...semmiből jött. Szó szerint.
-Marinette és Adrien. Gratulálok. - mondta az idegen hang-Sikerült nektek az, ami sokszoros próbálkozás ellenére senkinek sem a világon!
-És, mi az? - néztem a hang irányába, ami még mindig csak hallatszott, nem látszott
-Nektek, Marinette Dupain-Cheng, és Adrien Agreste, sikerült megteremtenetek a szeretet erejét.
Megszólalni sem tudtunk, így vártuk a folytatást.
-Annyira szeretitek egymást, feltétel nélkül, hogy az felbecsülhetetlen. Ezért tiétek, a világon, az univerzumban leges legelőször a szeretet, nagyon erős ereje. Ami nagy előnyötökre van. Például meg tudjátok gyógyítani a másikat, puszta érintéssel. A többit szeretném ha ti tapasztalnátok ki. Ez a jelenség nem minden érintkezésnél van, tudjátok irányítani.
-Uramatyám...-néztünk mindketten a hang irányába
-Először, és csak nekünk sikerült ez az egész világon?-kérdezte Adrien
-Igen. - ment el a hang
Mikor elment Alya felé fordultunk.
-Te jó élet! - ordított a lány - Mindig is tudtam hogy titeket egymásnak teremtettek, na de ennyire?
================================
Még néhány percig ezzel elvoltunk, aztán Lius hazament.
-Hű. - ültem le az ágyra - Na ez most váratlanul ért.
-Hát..mit mondjak erre? Engem is. - Adrien pedig a forgósszékére ült le
-----------------------------------------------------------
Adrien szemszöge
Írtam Alya-nak.
Adrien: Figyi. Lenne itt valami amit mondanom kéne. De légyszi ne mond se Nettusnak, se Ninonak.
Lia🦊: Megijesztesz, mi van?
Adrien: Holnap elmondom a suliba. De mondom, erről Nettus NEM TUDHAT!
Lia🦊: Jó jó értettem, szia.
Adrien: Szia.
FOLYTATJUK...
Csak hozzátenném hogy itt már Marinette és Adrien rég lefeküdtek egymással, de azt nem írtam azért le. Csak mondtam hátha valaki nem tudta. Amúgy pár fejezet és ennek a könyvnek vége, de ne aggódjatok, lesz folytatás, egy másik könyv formájában. Legközelebb egy másik könyvből kaptok részt, csak most nem értem rá írni, ezért egy előre megírt fejezetet teszek ki.
A Macskusz áldjon! 💞
ESTÁS LEYENDO
Együtt könnyebb hidd el.... | Befejezett | Miraculous ff.
Romance-Karmokat be! - mondta macska, és mikor megpillantottam ki rejtőzik az álarc mögött azt hittem elájulok. -A-Adrien?? -Csalódás? -Nem én szeretlek, akarom mondani örülök hogy te voltál macska, vagyis vagy, vagyis már nem mert visszaváltoztál...huh...
