Nos, elég hosszú nap volt. Először is, átmentem Brooksnak és Lancenek segíteni pakolni. Egyébként tegnap rákellett vennünk Lance-t, hogy jöjjön ő is, mert azt hitte, hogy zavar minket. Miután minden fontos dolgot, -Brooksról van szó, szóval kb.az egész szobáját- dobozokba pakoltuk, és nálunk kipakoltuk, délután 3-kor végeztünk. Utána elmentem futni, majd zuhanyzás után, csináltam vacsit, a húgommal, mert a drága, szerelmes pár, elment moziba, és engem nem vittek, ami persze most érthető, mert Marvelt néznek, és én nem annyira szeretem...
-Öhm...lehet egy kérdésem?-kérdezte, a húgom, hirtelen megszakítva a néma csöndet.
-Persze!-vágtam rá azonnal.
-Öhm...-kezdte, de mivel félbeszakítottam, nem tudta folytatni...
-Van egy olyan érzésem, hogy azt szeretnéd megkérdezni, hogy átjöhet-e a barátod...-ismertettem vele, hogy mit gondolok.
-Hát, öhm...igen, de csak ha nem baj.-nézett rám félenken.
-Drágám, miért lenne baj? Legalább megismerném...-mondtam, és mivel a húgom pontosan tudja, hogy ezt fogom mondani, elkezdett bólogatni.
Ezután nem nagyon beszéltünk, mert miután végeztünk, mindketten felmentünk készülődni, hogy ha már jön a húgom barátja, ne úgy ismerjen meg, mint valami kukást.Miután mindenki megérkezett, akit vártunk, vacsiztunk, majd a kettő pár mondta, hogy elmennek sétálni együtt és mivel nekem nincs párom, gondoltam most inkább hagyom őket.
Éppen elkezdtem nézni a Ne hallgass rájuk-ot, rezzent a telóm, amitől megijedtem. Megnéztem az értesítést, valaki beaddolt snapen, mivel nem tudtam ki, ezért egyből hívtam Brooklyn-t. A második csörgésre fel is vette.-Szia, baj van?-hallottam a hangját, ami kissé aggódó volt.
-Nem, nem, csak beaddoltak snapchaten, és nem tudom, hogy ki ő, de gondoltam te tudod...
-Ja, küldj egy screent!- tette le a telefont.
Egyből csináltam a screenshotot, és küldtem az én nyomozómnak. Kb. kettő másodperc után kaptam a választ.
"Ja, ő Noah."-írta a legegyértelműbb valaszt, hisz a nevét én is láttam.
"Kösz, arra rájöttem, hogy, hogy hívják..."-válaszoltam kicsit bunkón.
"Ő az egyik fiúbarátom, nyugodtan addold vissza😂"-olvastam a választ, amin gondolkoztam körül-belül egy percet. Arra jutottam, hogy mit veszíthetnék alapon visszaaddolom.
Elindítottam, a megállított filmet, és küldtem egy streaket.
Letettem a telóm, ami 3 percre rá kétszer villogot és rezgett...
~Noah Peterson sent a chat.~
Mivel éppen ittam, majdnem megfulladtam, ezután megnyitottam."Mit nézel? Nem tudtam kivenni a képből."
"Ne hallgass rájuk." -válaszoltam tömören.
"Nem félsz? Amúgy a kedvenc horrorom."
"Öhm...néha egy kicsit, főleg, hogy egyedül vagyok itthon, de nem vészes. Egyebkén nekem is a kedvenc horrorom."
....
Nos, elég sokat beszéltünk még. Pontosabban, este 7-től 11-ig.Hallottam, hogy valaki közeledik a szobámhoz. Nem igazán törödtem a ténnyel, hogy Olivia ott áll, az ajtóban, mivel nem szólaltam meg, kezdte ő...
-Szóval, ki is a fiú?-kíváncsiskodott.
-Milyen fiú?-kérdeztem, mintha nem érteném, hogy mire szeretne kilyukadni.
-Na jó, én most megyek aludni,-mert holnap suli, szerintem rád is rád férne...-de holnap mindent kibeszélünk, jó?
-Rendben, legyen!-válaszoltam, reménykedve, hogy elfelejti holnapra.
Ezek után írtam Noahnak, hogy "megyek fürdeni", szerencsére nem úgy válaszolt, mint ahogy az igazi tahók szoktak...persze, ő nem tahó, eleg kedves. Meglehet kedvelni egy fiút egy este alatt?
YOU ARE READING
Soha nem gondoltam volna... IHLET HIÁNY MIATT ABBAHAGYOTT.
Teen FictionAkkor kezdjünk mindent az elején... Emma Johnson, 16 éves vagyok, Londonban élek a húgommal, szüleim nagyon ritkán vannak itthon, mert a munkájuk mindig keresztbe tesz. Gimibe járok. Húgomról: Olivia Johnson, 14 éves, elég szép...Van barátja, már eg...