BDSM Vulkán 6. (Bef)

26. Dario 7

Mikor megérkeztem farmerben és pólóban találtam és éppen vette fel a cipőjét ami furcsa volt.
- Jó estét kívánok Master.
- Neked is Enn. Mindjárt készen vagyok.
Nem is nagyon hívott be bár bekukkantottam a nappaliba nem vettem észre túlzottan semmilyen különleges dísztárgyat textíliát. Olyan kellemes családi nappali hangulata volt. Majd megfogta a karomat és kivezetett.  A szívem a torkomban dobogott. Te jóságos ég vajon miért nem megyünk be a melegbe? Az izgalmam csak fokozódott amikor autóba ültetett mindezt úgy hogy nem igazán beszélt hozzám csak alap dolgokat. Kérdezett milyen volt a napom. Én pedig elmondtam neki.  Beszállt mellém a hátsó ülésre. Mondott valamit a sofőrnek aki testőr és valószínűleg katona is. Ő mellém ugrott be. Teljesen leblokkoltam. Hirtelen forro lett mindenem. Engem most visznek elásni. Legalabb kerdezne. Vagy eselyt adna a magyarazatra. Vajon van a hazunkban poloska? Duhosen csapkodtam a taskamban keresve a zsebkendot. Amikor elindultunk akkor volt mersze megkérdezni hogy jol vagyok e.
Kinyitottam a szám majd becsuktam. Ne magyarazkodj. Teljesen felesleges. Azert ingerulten megkerdeztem amit mertem.
- Most éppen hova is megyünk?
- Meglepetés.
Mindezt olyan hangsúllyal ami kicsit rémisztő volt számomra. Gondolom a hevessegemre akart hideg vizet önteni. Hat sikerult. Megfogta a kezem ugyan de nem volt az a barátságos hangulat kettőnk között. Gondoltam magamban mielott elasol legalabb megtarthattuk volna azt a szeánszot. Még sem akarok frusztraltan idegesen es haragosan tavozni.
Nem tudtam eldönteni hogy most éppen mi történik. Az biztos ha vacsorázni mennénk valószínű nem farmerban jönne. Jó hát végül is rajtam is farmerkék ruha volt de nem úgy voltam öltözve hogy alkalmas legyek egy étterembe.
Az úton valamilyen zene szólt. Nem is nagyon beszélgettünk. Néhányszor kérdezett de olyan távolinak éreztem. Elmerült a gondolataiban ahogy én is csak az én gondolataim valahol teljesen máshol jártak. Kimentünk a fák közé. Ismeretlen kanyargós utakon. Ekkor már tényleg mindenféle sötét ötlet megfordult a fejemben.
Emlékszem annak idején Zsolt ijesztett meg ennyire. Amikor kivitt az erdőbe és az még fényes nappal volt most pedig koromsötét van. Úgy éreztem el kell poénkodni hogy a saját feszültséget fel tudjam oldani.
- Talán hoztunk ásót is Master?
Nem értette a kérdést felvonta a szemöldökét elkezdett gondolkodni. Így segítettem neki.
- Ásni is fogunk vagy csak én a saját sírom?
Kacagtam idegesen remegő hangon ami a végén el is csuklott.
Totálisan ledöbbent. Láttam rajta hogy nagy levegőt vesz összeszorítja a kezét ökölbe és nyugtatja magát. Itt már a saját biztonságom érdekében kellett inkabb befognom a számat.
Olyan ideges voltam tombolt bennem a kétely. Mikor visznek valahova és nem tudod hogy hova kerülsz. Meglepetés. Hát rájöttem nem szeretem a meglepetéseket pláne olyan embertől akiben nem 100%ig bízom meg.
- Enn mégis miért gondolsz ilyenekre? Túl sok benned a negativitás.- Aha. Nem gondolnék ilyenekre ha beszélne magáról ha lenne egy alapom, ha ismerném őt de rájöttem hogy a testén kívül nem ismerek semmit ami vele kapcsolatos. - Úgy látom túl sötét közegben mozogsz. Nem tesz jót neked a farkasok társasága.
Ebben tökéletesen igaza van. Igazából csak azóta vannak sötét gondolataim mióta ismerem a szervezet működésének felépítését. Azelőtt csak Gergőtől tartottam meg Csilla férjétől senki mástól de most mindenkiben azt látom, azt keresem hogy mikor tudna nekem ártani.
Oldani akarom a benne lévő feszültséget ezért poénkodni kezdek.
- Tudod ez olyan mint egy film. A nőt kiviszik az erdőbe este és megasatjak vele a gödröt majd lelövik bele a sirjaba.
- Oh édes Istenem. - csóválja meg a fejét de legalább már nem feszültek az izmai. - Neked aztán van fantáziád.
Nagyon sokáig megyünk fás részen. Nem erdő de valami hasonló. Nem nagyon jártam még ezen a területen azt sem tudom hogy hol vagyunk pontosan.

Megérkezünk egy hosszú épülethez olyan először mintha kastély lenne vagy lehetett valamikor. Kiszállunk az autóból és bemegyünk egy rendezett tiszta fogadó helyiségbe. A falon lévő plakátokból ítélek hogy ez valamilyen Kulturális Központ lehet vagy ehhez hasonló mintha videojátékok poszterei lennének a falakon. Mivel szerintem nyilvános helyen vagyunk így a megszólítása is változik a szememben. Itt nem Master.
- Dario, kérlek. Mégis mit csinálunk mi itt?
- Türelem türelem Enn meglepetés. - mosolyog és szajon csókol. Haho itt vannak masok is. Es nem, ok nem klubbosok.
Na Igen Eperke pont a türelméről híres. Hogyneeee. Főleg ilyen körülmények között. Ezután pedig nyílik az ajtó betoppan rajta egy ismerős. Balázs. Szépen ki nyitja az ajtót majd Flávió toppan be egy teljesen ismeretlen csajjal az oldalán.
- Jó estét mindenkinek. Dario, Cherry, ő itt Szilva.
Szemem kikerekedik. De az övé is. Igazából már hallottam a lányról nem is egyszer és tudom hogy egy másik családnál hasonló pozíciója van mint nekem. Az egyik vezér kiemelt alárendeltje. Köszönünk egymásnak. Életemben nem láttam még pedig már sokat hallottam róla és ő szintén ugyanígy van velem. Flavio a szokásos kézcsókkal üdvözöl majd megölel es arcon puszil.
Dariot szinten megolelgeti. Nekem túl közvetlen. Egyszerűen nem tudom lemérni, leszűrni az ő kettejük ismertségének valódi fókát. Mind a kettő azt mondja hogy nem családtagok. Oké persze lehet. De hogy jó ismerősök és régóta barátok az azért látszik.
Érkezik egy srác olyan 25 környéke lehet elkezdi magyarázni a játékszabályokat és a szövegkörnyezetből kiderül számomra hogy ez bizony játék lesz.