Hópelyhek Közt Veled [Dnf]

Új iskola

(George pov)

Reggel 6:00 van és ez a kurva ébresztő nem hagyja abba a sipákolást. Csak azt ne mond, hogy ez is elromlott...
Marha jó apám biztos kifog akadni hiszen vehet nekem újra egy újat.
Na mindegy most pont nem ezen fogok aggódni hiszen ma lesz az első napom az új iskolában. Bevallom azért félek hiszen új környezet új emberek.
Azt már lehet rólam tudni, hogy nem vagyok olyan barátkozós típus mivel mindent egyszerűen túlgondolok.

Na de most fókuszáljunk arra, hogy időben elkészüljek.
Felkeltem az ágyból és akkorát csaptam az ébresztőmre, hogy még az is megpördült kétszer. Szerencsé már nem sipákolt.
Hála az égnek. Lementem a konyhába és a hűtőre egy cetli volt felragasztva.
Cetlin ez állt:

Szia kicsim! Apád és én már elmentünk dolgozni. Reggelire sütöttem neked palacsintát ott van a pulton ha körülnézel. Nem kell meg melegíteni mert még langyos. Este jövünk, sok szerencsét az első napodon!!!
Puszil: Anya <3

Elolvasva a cetlit kicsit jobban éreztem magam csak rossz volt, hogy el kellett kora reggel menniük hiszen előléptetést kaptak ez azzal járt, hogy korábban kell bemenni a munkahelyre. Ez van meg kell szokni.

Megettem a reggelim utána gyors tempóban fogmosás, felöltözés.

Kész is lettem 7:00-re. Mivel 7:20-kor kezdődik az iskola bőven betudok érni mivel nem lakok olyan messze, hogy ne érjek be 20 perc alatt.
Gyorsan bedugtam a fülembe a fülhallgatómat elindítottam egy random számot és már mentem is.

Már majdnem a suli ajtaja előtt voltam aztán nem tudom miért de felkavarodott a gyomrom a sok korombeli gyerek látványa miatt. Nagyon nem volt ehhez nekem kedvem de már nincs vissza út így beléptem a suli ajtaján. Fogalmam se volt mi hol van ezért útba igazítást kellett kérnem. Megláttam egy magas szőke fiút aki éppen a tankönyveit pakolja be a szekrényébe. Tökéletes! Biztos majd útba tud igazítani. Így hát oda is mentem.

George-Szia! Omm tudnál segíteni nekem megtalálni a szekrényemet mert új vagyok és jó lenne ha valaki eltudna igazítani...

(Dream pov)

Mentem a szekrényemhez de láttam, hogy valami új srác jött be a suli ajtón. Gondolom új diák. Jobban megnézve nem is rossz.. ahjjjj már megint kezdődik utálok elmerülni így a gondolataimban Jézusom. Mindegy ignoráltam és elkezdtem be pakolni a tankönyveimet a szekrénybe. Egyszer csak azt hallom, hogy valaki mellém lép és így szól:

George-Szia! Omm tudnál segíteni nekem megtalálni a szekrényemet mert új vagyok és jó lenne ha valaki eltudna igazítani...

Az új srác szólt hozzám és segítséget kért tőlem eligazításban.... így közelebbről megnézve egész helyesnek tűn-.. DREAM! kapd össze magad ne gondolj ilyenekre! Gyorsan vissza is válaszoltam az új srácnak.

Dream- Szia! Persze szívesen segítek megkeresni a szekrényed. Csak kövess.

George- Tényleg?? Köszi ez nagyon nagy segítség amúgy George vagyok.

Dream- (George huh? Ismerős valahonnan....) Szép név engem Claynek hívnak de szólíts csak Dreamnek.

George-(Dream? Nem ez egy tévedés nem lehet az a Dream akivel online beszélgetek, játszok biztos csak egy félreértés...De neki is az igazi neve Clay... Nem George! Biztos, hogy ő nem az a Dream akire gondolsz.)

(Közben oda érték a szekrényhez)

Dream- Itt is lennénk ez a te szekrényed.

George-oh- Köszi a segítséget! Esetleg azt is megtudnád mutatni, hogy merre találom a 11.a osztályt?

Dream- Szóval akkor osztálytársak vagyunk. Csak gyere velem hiszen úgy is ugyan oda megyünk. (Bevallom marhára őrültem amikor kiderült, hogy osztálytársak vagyunk.)

George- (Egy osztályba járok vele?!? Nem tudom miért de marhára őrültem ennek. De hiszen nem is ismerem akkor meg miért?)
Tényleg??! Na legalább "ismerni" fogok valakit Akkor menjünk órára nehogy elkésünk. (Komolyan George..? Ennyi és ezt tudtad mondani rá? Egyszerűen mi volt ez?)

Time skip >>

Beértünk az órára és egyből úgy kezdődött, hogy be kellett mutatkoznom. Na itt már nagyon stresszben voltam hiszen mindenki engem bámult. Szerencsére túléltem nem ástam el magam a földbe.

Órán Dream mellett ültem aminek nagyon őrültem. Kicsöngettek és mindenki rohant ki az osztályból szünetre. Én csak ott ültem a padomba és néztem ki magamból. Egyszer csak azt hallom, hogy valaki szólítja a nevem.

Dream-George? George???

George- Dream? Oh jaj bocsi teljesen elbambultam mondtál valamit?

Dream- Aha csak annyit kérdeztem, hogy suli után lenne e kedved valahova elmenni beülni valahova hiszen esni fog a hó és kint hideg lesz majd.

George- Persze miért ne benne vagyok.

Dream- Rendben akkor majd suli után megbeszéljük, hogy hol. :))

Ezzel Dream kiment a teremből. Első nap de már is tálaltam egy barátot akivel el megyek BARÁTILAG valahova! Igen barátilag....

(Dream pov)

Vége lett az órának mindenki már szaladt ki a teremből szünetre. Oda fordulók Georgehoz és kérdezek tőle valamit. De nem válaszol. El van bambulva. Elkezdtem a nevén többszöris hívni aztán sikerült kizökkentenem a bambulásból.

(Most nem fogom leírni mégegyszer a párbeszédet mert fölösleges)

El se hiszem! Eljön velem valahova. Igaz barátilag....De lehetne ha-..... már megint kezdődik. Esküszöm le kéne már tényleg állnom. Ki kellene addig gondolnom, hogy Georgal hova üljünk be. Bevallom most izgatott lettem ettől.

Nahát ennyi lett volna az első rész őszintén megmondva büszke vagyok magamra, hogy ezt így most megírtam. Btw ha van benne helyesírási hiba bocsi csak hajnali fél 2kor fejeztem be a storyt
Amúgy 886 szó nem rossz nem rossz. Remélem tetszik a sztori és próbálok több részt hozni minél előbb csak hát nekem is van ám suli és arra is most nagyon oda kell figyelnem.

Szerintem csak jövő héten tudom hozni az új rész mivel nagyon sokat kell tanulnom. Remélem megértitek.

Legyen szép napotok/estétek! <3