Kilenc természeti elem [Szünetel]

1. Rész 🧙🏼‍♀️

*csörög a telefon*

Reggel 8 óra van. Ki nyomom a telefonom és elindulok a fürdőbe, gyors lefürödem és fel öltözőtem. Ki mentem a konyhába reggelizni. Anyum mondta hogy menjek a boltba pár cuccért. Fel vettem a cipő ment, meg fogtam a listát és elindultam. Mi a város szélén laktunk, ezért sokat kellett sétálni a város központba kb 30 perc. Út közben zenét hallgattam. Ahogy egyre jobban közelebb értem a városhoz sok ember, autó és hangos zaj hallatszott. Egy műszaki üzlet mellett haladtam el, ahol a tv-ben a híradó ment. A híradós ezeket mondta:
- Kedves nézők ma a város Dél-keleti külvárosában lángok csaptak fel.
Ahogy ezt hallottam egy percre megállt a szívem ugyanis én ott laktam. A tv-ben egy helikopteres felvétel adta le és fel ismerte a házunkat. Azonnal meg fordultam és elkezdtem rohanna haza felé közben néhány könny csepp el hagyta a szemem. Reménykedtem hogy nem rakat bent anyukám, de mire oda érted a házunk leégett és egy rendőrnő megkérdezte hogy hívnak, elmondta hogy Jáhelnek. A rendőrnő elsétált hogy utána nézen édesanyámnak. Vissza is jôtt egy percig csöndben volt és utána:
-Sajnálattal közlöm, de anyukádat nem tudtuk meg menteni.😞
Földre estem és csak sírtam. A rendőrnő megkérdezte hogy van-e valaki akihez haza tudnék menni. Mondtam neki a nagymamám.

Még ez az egy év alatt tôrtént velem egy tűz baleset is a jobb felkaromat meg égetem.🤕 És azóta nagyon furcsa dolgok történnek velem és ami a tűzzel kapcsolatos.

Ez az egész 1 éve volt.
Írtam le a naplómba.
Ekkor a mama kiabált hogy kész az ebéd. Le mentem az asztalhoz, leültem. Mikor végeztünk mama meg kérdezte hogy minden rendben van-e ugyanis azóta sem hevertem ki...
-Igen, persze minden rendben van.
Közben egy levelet csúsztatott elém.
- Ez ma reggel jött neked. Nincs rajta semmi.
Néztem értelmetlenül. Fel mentem a szobámba, becsuktam az ajtót és leültem a székembe. Ki bontottam a levelet és egy időpont és egy helyszín állt benne: 2021.05.17. 17:20-kor a Komáromi út 6-nál. Gondoltam magamban hogy addig 2 nap van.

*2 nappal később*
Elmentem a címre, ami egy kávézó volt. Be néztem az ablakán és még nyolcan ültek bent (1fiú és 7 lány) és csak ők voltak bent. Egy pincér jött ki és kérte hogy menjek be. Levettem a kabátomat mondtam hogy kérek a cappuccinot. Oda mentek hozzájuk, köszöntem és ők is. Az egyik lány megkérdezte hogy hívnak:
- Jáhelnek.
- Én Dorka. Ők pedig Lili, Nasi, Ré, Ben, Tia, Annus és Émi.
- Te is kaptál levelet? Kérdezte Nasi.
- Igen. Várunk még valakit?
- Igen. Én a levelemben egy név szerepelt és akik itt vannak nem hívnak így senkit. Válaszolt Émi.
Pár perccel később egy fiú lépet be. Tölünk idősebb.
- Sziasztok!
- Szia.
- Végre egy fiú. Kiáltotta fel Ben.
- Ezzel most mit akartál? Kezdte hencelni Émi.
- Remélem nem azt Beni. Mondta mosolyogva Nasi.
- Na, de lányok! Lepődött meg Ré.
Ez így ment pár másodpercig.
- Héj. Héj lányok fejeszétek be. Szólt közbe az idegen srác. Mindenki el hallgatott. A fiú leült az asztalhoz.
- Be mutatkoznék. A nevem Hektor, 19 éves vagyok. És igen tudom sok kérdésetek van mindenre fogok válaszolni.
- Na akkor azzal kezdeném hogy ti mind kiválasztottak vagytok. Bennetek egy mágia erő lakozik, ami születésetek óta meg van. Pontosabban a természet mágia ennek több ága is van ami a mai napig is gyűlik. Ezekből csak egyet uralhatok. Ezt úgy tudjuk meg hogy ha valami olyan történtek veletek.
- Na most boldog legyek vagy féljek?! Mondta értetlen arccal Ré.
- Nem kell ettől félni erre van egy központ pontosabban egy iskola, ami iskola és kiképző egyszerre. Ide normálisak és hibridek járnak. 4 évig képezünk majd titeket, eközben majd tanulni is rögtön rendesen. Ha el mentetek a iskolátókból, akkor ide fogtok ezentúl járni.
- De most előtte szeretném ha mesélnétek olyan történeteket magatokról ami egy természeti erővel össze kapcsolható.
- Kezdtem én! Mondta fel pörögve Ben.
- Én a hobbimal kapcsolatban éreztem így. Szabadidőben fegyvereket készítek. Egyszer az egyik késsemet próbáltam ki, amikor még vágtam magamat és elkezdtem vérezni, egyedül voltam otthon. Gyorsan a konyhába futottam egy törölközőért. Mire letöröltem a vért láttam hogy a sebem nem is vérzik, hanem a helyén valami furcsa világos szürke színű anyag volt. Ezt még többször ki próbáltam ugyan az lett. És bármilyen fémes anyaghoz hozzá érek át veszem annak tulajdonságát.
- Rendben. Tia most te jössz.
-Ok. Én nagyon félek a víztől. Ugyanis kis koromban egyszer bele estem a tóba és majdnem meg fulladtam. Annus te jössz.
- Na, hát belém pedig kétszer bele csapott a villám. Nem lett nagyobb bajom nem is értettem akkor csak hát azért az a seb ami a hátam közepén van nem annyira árúlkodó. Mondta ezt mintha semmi lenne ez.
- Az enyém ettől rosszabb. Mondta Émi.
- Ötödikes voltam amikor a felsőbb évesek viccesnek tartották, hogy a gyerekeket be zárni a suli jég kamrájába. Na velem is ez még történt úgy -18,5 Celsius fog volt és kb másfél órát bent voltam mire kiszabadultam. Ájulva találták rám az arcomon egy vágásal, ami márra már nem annyira látszódik.
- Én meg majdnem meghaltam egy közös lavina miatt. Éppen a barátaimmal turáztunk a hegyekben, amikor a kövek el kezdtek gurulni felénk, olyan hirtelen történt ez mind hogy amikor ki nyitottam a szemem a kezem előtt az összes kő meg állt, tudtam őket írányitani.
Szólalt meg Dorka.
- Akkor az enyém a legszomorúbb és a legszarrabb. Mondta Jáhel.
- Na, mondjat! Mondta Lily felhúzott orral.
- Hát jól van. Egy éve volt egy tűz baleset.
- Ja igen emlékszem rá. Csak egy áldozata volt. Mondta Émi.
- Az az áldozat az anyukám volt. Én megúsztam az egészet.😞
- Sajnáljuk Jáhel!!
- Semmi baj.
- Na most én jövök. Mondta Ré vidáman.
- Na ugye a házunk mögött van egy erdő és ott sétálkatam egyik nap, egy rétre értem ki ahol gyönyörű virágok vannak. Egy csokor virágot szedtem és haza vittem. Még mutattam anyukámnak ő pedig azonnal szólt hogy a virágok közül sok mérgező. Érintésre mérgeznek, azonnal ki vidtem és anyukám meg vizsgált de nem talált semmit rajtam és én sem éreztem semmit.
- Én amikor bizonytalan vagyok egy suhokó hangot hallok vagy ha valami rossz dolog történik akkor mintha valami el húzzna onnan a szél. Mondta Nasi.
- Lily már csak te vagy. Mondta Hektor.
- Hát nekem nincsenek ilyen történetek, mint nektek, nekem inkább a személyiségem olyan.
- Rendben. Köszönöm hogy elmondtatok mindannyian.
- Hektor?
- Igen Nasi.
- Miért hívtál össze minket?
- Mert mostantól együtt fogtok edzeni a képpességeiteket.  Ti egy csapat vagytok.

*5 évvel később*
- Az egész csapat elő lett léptetve kapitányá. Az öt év alatt nagyon sokat fejlődtek mint fizikai, képességeik terén. Mozdulataik határozottak. A csapat ôsszhangja kiváló. Barátságuk különleges. Nagyon sok küldetés van mögöttük, de van azért ami meg előttük áll. Mondta büszkén Hektor az igazgatónak.
- Hektor, szuper munkát csináltál, de még nem tudják mivel állnak szembe! Mondta az igazgató.

*Ellenségnél*
- Úrnőm az ellenségnél az elmúlt öt év alatt sikerült egy csapat gyerekből egy különleges osztagot létrehozni.
- Na és Kleon? A tervünket nem fogják akadályozni.
- De a képességeik a természet mágiából származik.
- Hogy micsoda!! Pont erre van szükségem.😈