Kilenc természeti elem [Szünetel]

4. Rész 🧙🏼‍♀️

*Másnap kora reggel*

Émi és Tia elmentek a kórterembe, ahol a két katonát álpolták.
- Gyere erre lesznek Ré szerint amit meg adott. A 089 szoba. mondta Émi
- 86... 87... 88... 89 itt van. Számolt Tia.
Émi be kopogott az ajtón.
- Szabad! Szólalt meg az egyik katona.
Tia és Émi be mentek a szobába.
- Hát ti meg mit kerestek itt? Biztos nem látógatni jöttetek minket.
- Jól bele találtál egy kis információéet jöttünk. Válaszolt Émi.
Béla és Gábor össze néztek, hogy meséljenek-e nekik. De aztán úgy döntöttek, hogy elmondanak mindent.
- Jáhel a hegyek felé ment az erdőn át. A hegy lábánál el vesztetük, így két csapatra osztva mi a hegy felé mentünk, a másik csapat a hegy lábánál kutatót.
Újjab nyomokba botlotunk. Ott várd ránk Jáhel a szikla falon...
- Ezután mi történt?
- Le csapot ránk. Élénk ugrott és ahogy egyenesetett fel jobban láttuk az arcát ami vérszomjas volt. 2 az 1 elleni harc volt. Ha úgy vesszük mi győztünk volna normál esetben, de itt az egyik elit harcossal voltunk szembe. Folytatta Béla.
- Értem. Mondta Tia.
- Merre indult mikor legyőzött titeket? Kérdezte Émi.
- A hegyek belsejébe vette az irányt. Válaszolt Gábor
- Van nálunk egy térkép. Meg mutatjátok hol történt? Kérdezte Tia.
- Igen. Válaszoltak
Tia oda vitte hozzájuk a térképet, hogy meg mutaság hol történt az egész.
Ekkor hangokat hallottak kintről a folysón.
- Biztos a reggeli ápoló.  Mondta halkan Émi.
- Gyorsan bújatok el valahová! Mondta hirtelen Béla.
- De hová?!
- Az ajtó mögé. Mondta Gábor.
Ki nyílt az ajtó az egyik nővér volt. Be nézett, hogy nincse baj. Mindent rendben talált. Ki ment, a lányok pedig elő bújtak.  Ők is ki felé vették az irányt és integetek a két barátnak és katonának.

Reggeli után össze ült a csapat. Tia és Émi elmondták hogy mit kaptak információt. Mindenki síri csendben ült.
- Ezután most mi legyen? Kérdezte Dorka.
- Terv egyik fele meg van. Mondta Émi.
- És mi lenne az? Kérdezte Lily.
- Azt tudjuk ugye hogy merre ment Jáhel a hegyek belsejébe ment. Csak az a gond hogy onnan merre ment és meddig. Folytatta Émi.
- Jáhelnek volt valamilyen eszköze amit be lehet mérni nagyjából hol lehet? Kérdezte Ben.
- A Telefonja és az órája volt, amit mindig magánál hordott. Válaszolt Lily.
- Akkor ha azokat be mérem közelebb jutunk hozzá. Mondta Ben.
- Akkor meg mire vársz Ben, menjél és csináld! Mondta Nasi.
Ben felállt és ki ment. A lányok még ott maradtak.
- Ha minden jól megy szerintem holnap hajnalban elindulthatunk. Mondta Émi.
- Azért ugye azt tudott hogy ez hosszú út lesz gyalog és a hegyekben nem tudunk járművel menni. Jelentette ki Annus
- Ne aggódj Annus erre is van egy megoldás. Mosolyodott el Dorka.
- Félek Dorkától. Ijedt meg Annus. A többiek csak jót nevettek rajta.
Ben este felé megkereste a lányokat hogy még van. A lányok lent voltak az edzőteremben.
- Lányok meg van. Szólt oda Ben.
- Mutasd, merre van. Gyültek köré a lányok.
Mindenki a térképet figyelte. Ben meg mutata mi hogy van.

*Pirossal: a bázis/Feketévvel: a gonoszok bázissal*

- Na ez szuper. Minden meg van ahhoz hogy elinduljunk. Mondta Ré.
- Dorka, mivel fogunk menni? Fordult Émi Dorka felé.
- Majd meg látott. Mosolyodott el.
- Na akkor hajnalban indulunk. Gyertek a konyhába. Mondta Tia.

Hajnalban a konyhában mindenki ott várt. Már csak Ré hiányzott.
- Hol van Ré? Kérdezte Annus.
- Mindjárt jön. Mondta Ben.
- Itt vagyok! Kiabálta Ré.
- Jól van akkor induljunk, kövessettek. Mondta Dorka.
A konyhán át a raktáron keresztül ki jutottak az epületből, hogy egy kamera se láthassa meg őket. Ahogy ki mentek nyolc ló várt rájuk. És el is indultak. Az akció meg kezdődött.

*Gonoszok bázisánál*

Reggel ahogy besütött az első fény sugár az ablakon. Jöttek az őrök körbe nézni. Jáhel nagyon nehezen tudott el aludni, de azért valahogy sikerült. Az őrök meg álltak az ő cellája előtt és a reggelit be csusztaták.
- Ébresztő! Reggeli!
Jáhel nagy nehezen fel kellett és a reggelihez sétált, amit nagyon gyatra volt.
- Áá. Ez undorító.
De a gyomra gorgot hiszen már régen evett és éhes is volt. Úgy hogy nyafogás helyett megette.
Pár órával később két őr erkezett, hogy el vigyék Dafnéhoz. Sok lépcső után egy hatalmas ajtó előtt álltak bemenetek. Belülről egy trón teremnek nézett ki. Dafné egy trónon ült amihez lépcsők vezetnek. A lépcső alján meg álltak és Jáhelt le térdelték. Dafné fel állt és lassan le felé tartott közben beszélt.
- Üdv újra Jáhel. Kényelmes a cellád? Kérdezte gúnyosan.
- Aludtam már rosszabb helyen is. Mit akarsz tőlem.
- Ó hát sokat nem, csak egy tervemhez kellesz?
- És milyen terv az?
- Az sajnos titok. Majd meg tudott. A barátait már el indultak és nem tudják milyen veszély is vár rájuk. Mondta gonoszan, aztán nevetett egyet ördögien.
- Ezt meg hogy érdet? Mondta kétségbeesett arccal. Dafné elé állt és legugolt hozzá, közben Jáhel arcán az ujját végig simította az áll mentén. Csak el mosolyodott és vissza fordult hátat fordítva Jáhelnek. Ekkor Jáhel dühös lett és a kötelék szét szakította. Meg támadva Dafnét hátulról. Dafné meg fordul gyorsan és ki tért Jáhel tűzzes ökle elől. Csak egy apró karcolás látszottot az arcon. Jáhel a lépcsőn guggolt Dafné az erejét használva egy fekete gömböt küldött Jáhelnek aki sértetlenül ki kerülte. És azonnal célba vette az ellemségét. Átász csata volt ez két erős képességét használónál. Az őrök félre álltak nehogy útban legyenek. A szoba csata téré változott. Látszott Jáhelen hogy kezd ki fáradni, hiszen nem volt annyira ereje, de nem adja fel. Dafnénak azért meg gyűlt a baja vele, de ő sem hátrált. Már a szoba fele le volt bombázva. A csata a végéhez közeledett. Dafné egy erős mágiaval el találta Jáhel hátát, Jáhel pedig a földre esett, alig tud már fél állni hiába próbálkozott, de nem sikerült. Dafné Jáhel felé kezdett sétálni. Közben az őrök elő bújtak és fel állítsák őt.
- Azt hittem többet tudsz ettől! Vigyétek a V szobába.

Közben Kleon is meg érkezett.
- Itt meg mi történt?
- Nem látod!
- Jó híreim vannak.
- Mik azok a csapat felmérői vizsgálata meg lett, itt van nálam.
- Hadd nézem. Kleon átnyújtotta a papírt Dafné kezébe. Dafné hirtelen boldogan mosolygott, amitőle szokatlan volt.
- Kleon, emlékszel a lányomra, akit a férjem el vitt titokban?
- Hogyne.
- És arra is hogy azt parancsoltak hogy ölt meg mind a kettőt?
- Igen.
- Akkor ő még miért él. Dafné a papírt Kleon arca felé mutata.
- Hát...
- Semmi baj a tervem ettől működni fog csak egy apró baki van amit orvosolni kell.
Dafné gyors léptekkel megy ki a szobából.
- Tegyétek rendben! Parancsolta Kleonnak.
- Igenis!!

*******************************************

Már nagyon várom hogy befejezem ezt a könyvet és remélem tetszik is. Ahozz képest amit elképzeltem egészen szuper lesz. A folytatásokban ha rövidre sikerül lehet több gonosz elé állítom a csapatot és ahogy fejlödnek úgy ismerkedtünk meg a képességek titkával. Nagyon várom!!!!🥰🥰🥰