Megváltás / Dramione

2. fejezet

Másnap Granger álmosabban és morcosabban kelt, mint életében eddig valaha. Első órájára való úton is folyton azon járt az agya, mit tehetett volna másképp, hogy ne ő legyen lefegyverezve, hanem fordítva. Úgy vélte, ha legközelebb talán a hátához tudna osonni több esélye lenne, s akkor vissza is tudna fizetni Malfoynak a megszégyenítésért... Bár ez rosszabbul is elsülhet, ha véletlenül nem sikerül észrevétlenül megközelítenie a fiút... Ebbe pedig bele se mert gondolni.

Utolsó pillanatban toppant be a bájitaltan terembe, s tekintetével megkeresve két legjobb barátját, hangulata egyből felengedett.

- Jó reggelt! - sétált melléjük nagy mosollyal az arcán.

- 'Reggelt - felelt Ron ásítva, majd visszatette fejét eredeti állapotába, egy tankönyvre.

- Jó reggel neked is Mione! - ölelte meg Harry barátságosan - Miért hagytad ki a reggelit? - érdeklődött amaz.

- Csak nem volt étvágyam - füllentette a lány. - Izgulok a RAVASZ miatt. - jött egy újabb füllentés, mit egy meggyőző mosollyal próbált hitelessé varázsolni. Tudta, hogy furcsán hangzik amit mond, hiszen pont ő maga volt az, aki a reggeli étkezés fontosságáról papolt a fiúknak szüntelen.

- Jó reggel, jó reggelt diákok! - érkezett meg a terembe Lumpsluck professzor kitűnő kedélyállapotban, mely kifejezetten élénkítően hatott az álmos diákokra. - Mindenki ragadjon egy tankönyvet, igen, igen, ma egy nagyon érdekes főzetet fogunk elkészíteni, ami nem más, mint az Elmeélesítő főzet. Idén sokan készültök a RAVASZ vizsgákra, úgy gondoltam, jól fog jönni egy kis segítség a tanulásban - mosolygott a tanár bíztatóan a diákokra - A receptet a könyv negyedik fejezetében találjátok - fejezte be s azzal kezdetét vette a nem túl lelkes munka.

Hermione azonnal kiválasztotta a munkaterületét, a tanterem legtávolabbi részére eső asztali üsthöz sétálva. Kinyitotta a könyvet, majd a mellé sétáló Harrynek és Ronnal azonnal kiadta a feladatot, beszerezni a hozzávalókat.

- Szkarabeusz bogár, gyömbérgyökér és tatuepe? - ráncolta össze a szemöldökét kételkedően, miközben Ron feje egyre csak zöldült a tatuepe hallatára. - Ronald! - ripakodott rá a lány. - Szedd már össze magad!

- Nem tehetek róla, most reggeliztem és ez undorító! - nyafogott a vörös de azért mégiscsak elindult segíteni Harrynek.

- Akik elsőként végeznek plusz pontot szereznek a Házuknak - jelentetti ki Lumpsluck professzor, mintegy mellékesen, ezzel azonban jobban ösztönözte a diákokat, mint azt elsőre remélni tudta volna.

- Tanár úr, ez nem igazság! - szólalt meg egy méltatlankodó hang a terem közepéről - Mindig ők ketten végeznek a leghamarabb - mutatott itt a mardekárosok felé egy hollóháti lány. Draco és Zambini unottan összenéztek - Malfoy mindig kettejük helyett dolgozik, így könnyű - folytatta, minek hatására többen is hangot adtak egyetértésüknek.

- Jól van, jól van - intette csendre a diákokat meglepetten Lumpsluck. - Való igaz, hogy Malfoy ritka tehetség - folytatta gondolataiba merülve, miközben fel s alá járkált a tanteremben - Hát legyen! - sóhajtott - Ugyan arra semmi garancia, hogy így jobb lesz, de most már csak a szerencséjükön múlik - motyogta, miközben pár körkörös pálcamozdulattal egy kelyhet varázsolt elő a semmiből. Hasonlított a Tűz Serlegére, ebben is égett egy végtelen láng, ámbár ez a kehely igazán kicsi volt, a tanár kezében nyugodtan elfért. - Majd a Tesz-Vesz Kupa választ önöknek párt a mai órára.

Ahogy ez a mondat elhagyta a tanár száját, tüzijátékszerű szikrák törtek elő a kehely belsejéből, egy-egy a neveket tartalmazó cetlit kilövelve. A professzor a levegőben elkapkodta a cetliket, s azonnal hangos felolvasásba kezdett.