Ki vagy te? (Bucky Barnes ff)

1.

°Szombat reggel°

-Jó reggelt!-köszöntem nagy mosollyal az arcomon
-Valaki nagyon jó kedvében van ma nem igaz-viccelődött Sam-minek köszönhetjük ezt Lilah?
-Tudod ma van a szülinapom-mondtam továbbra is nagy vigyorral az arcomon
-Ez esetben...Boldog szülinapot Lilah!!- szólt ki Peter a konyhából.
Éppen megköszöntem volna neki mikor meg szólalt a hátam mögött egy hang.
-Boldog szülinapot Lilah!!!!!!-Morgan volt az egy rajzzal a kezében amin én vagyok és egy fickó?..... Amikor jobban megnéztem a rajzot láttam hogy a mellettem álló férfi Steve barátja, Bucky Barnes. Kérdően néztem Morganre amikor megszólalt -Ő a barátod, nem tudtad?- aztán elment én meg álltam teljesen lefagyva a rajzal a kezembe.
-Hogy mik derülnek ki Lilah-mondta csalódottan de mégis viccesen Sam
-Nagyon vicces...-kiabáltam neki vissza.

Még mindig azon gondolkoztam amit Morgan mondott. Miközben agyaltam addig Peter csodával határos módon reggelit készített. Bementem a konyhába és a szemem elkerekedett. Peter a palacsinta sütéssel próbákozott. Eléggé vicces volt de közben sajnáltam is szegényt. Tiszta palacinta tésztás volt az egész arca és ruhája is. Nem bírtam ki nevetés nélkül. Kitört belőlem.
-Nem vicces!!-nézett rám mérgesen
-Hadd segítsek-ajánlottam fel
Aztán együtt megcsinátuk a palacsintát. Mire kész lett addigra megjöttek a többiek is. Fogalmam sincs hogy merre voltak.

-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT LILAH!!!!!-kiáltották egyszerre.
-Köszönöm mindenkinek!-mondtam.
-Tudod meglepetéssel is készültünk- jött oda megölelni Wanda
-Nem kellett volna-mondtam szerényen.
-De hát mindig kapsz ajándékot,miért ne kapnál most is?-kérdezte anya
-Szivesen elfogadom őket de nem muszáj venni-mondtam vállat vonva.
-Rátok mindig lesz pénzünk....nem mintha másra nem lenne -mondta apa a végét szinte motyogva.
-Boldog szülinapot Tökmag-lépett be Steve a konyhába. És Ő is ott volt vele.
Bucky.

-Mondtam már hogy ne hívj így Vénember!-csattantam fel de utána elnevettem magam.
-Ez jó volt- mosolygott Bucky-Boldog szülinapot!-mondta és átnyújtott egy ajándékot.
-Kö..kö..köszönöm-mondtam elpirulva.
Amint hozzá ért az ujjam az övéhez furát éreztem. Mintha pillangók repkedtek volna a gyomromba.
-Nem kellett volna...-mondtam az ajándékot firtatva.
-Ugyan már semmiség-mondta majd meglepetésemre és a többiekére is megölelt. Az arcom akár egy paradicsom olyan színbe öltözött,a szemeim elkerekedtek. De mégis biztonságba éreztem magam a karjai között. Egyszerre felemelő és kínos is volt. Miután elengedett rámnézett bele a szemembe és én is az övébe....azt éreztem hogy nem bírok a lábamon állni tovább.

Azok a kék szemek......nem bírom

Wandára néztem és hát nem is tudom milyen fejet vágott. Aztán rájöttem hogy hallja a gondolataim.

Ó bazdmeg hogy erre nem gondoltam

Megint ránéztem és láttam hogy kuncog.
Újra ránéztem Buckyra ő pedig még mindig mosolygott.
-Mire vársz bontsd ki láttni akarom hogy tetszik-e!!-mondta izgatottságtól csillogó szemmel.
-Gyertek menjünk a nappaliba-mondtam.

Inkább leülök minthogy elájuljak azoktól a szemektől és a mosolyátol

Beértünk a nappaliba és leültünk. Bucky elég közel ült amit eléggé furcsáltam de biztos csak azért mert látni akarta hogy reagálok....na mindegy. Felnyitottam a dobozt. Egy pár fekete ujjatlan kesztyű volt benne. Pont olyan mint az övé. Vigyorgva felmutta a kezét amin rajta volt a kesztyű.
-Na hogy tetszik?-kérdezte egy félmosollyal.

Úristen de szexi ezzel a mosollyal

-Imádom, köszönöm!-majd nem tudom mi történt velem de félre raktam az ölemből a dobozt és megöleltem. Ez mindenkit meglepett.
-Velem tudsz jönni Lilah?-kérdezte Wanda.
-Persze-mondtam-Mindjárt jövök vissza.
-Mit szeretnél?-kérdeztem de Wanda csak furán nézett rám.
-Látom amit látok csak nem tudom hogy igaz-e az amit hallok is.-mondta rejtélyesen.
-Ja igen hallod a gondolataim.....de azok a kék szemek egyszerűen megőrjítenek. És az mosoly....-sóhajtottam-Megpróbálok magamon uralkodni-igértem meg Wandának.
-Azt majd meglátjuk.-mondta kuncogva.
Majd elment vissza a többiekhez.

Ezt nem fogom kibírni.

Majd én is vissza mentem. Ahogy beléptem a nappaliba megint szembe találtam magam azzal a mosollyal.

Ne most kérlek

Ezután meg ettük a tortát amit kaptam(a torta képét mellékeltem a rész elején) és még kibontottam pár ajándékot. Az óra 18:00 mutatott nagyon sokat beszélgettünk nyílván ezzel ment el az idő.
-Én szerintem megyek fürödni és utána ágyba bújok-mondtam-Jó éjt mindenkinek!-köszöntem el.
-Jó éjszakát-mondták egyszerre.

Felmentem a szobámba és kiraktam az ajándékokat amiket kaptam.
Először amit Wandától kaptam:egy ugyan olyan ruha mint az övé csak kékbe (szerintem tudjátok milyen Wanda ruhája amiben a Polgárháborúban van olyat képzeljetek).
Aztán következett amit Natashától kaptam:egy ékszer készlet
Ezután amit apától és anyától kaptam:egy új Mcbook
Stevetől:egy sport ruha szettet amiben majd tudok vele menni futni
Brucetól:pár új könyvet
Samtől:egy pár új csizmát
Petertől:egy szuper menő kütyüt ami nem tudom mi de elképesztő cuki
Clinttől pedig két karácsonyi csúnya pulcsit és két kép keretet kaptam.
Az egyikbe bele is raktam Morgan furcsa rajzát.
És persze a kesztyűk. Azok is kikerültek a dobozból.
Utána beáltam a zuhany alá és megfürödtem. Majd bebujtam a jó meleg ágyamba. Még egy kicsit telefonoztam mint minden tinédzser.
Aztán elaludtam.
Hajnalban arra ébredtem hogy szomjan halok. Ezért lementem a konyhába. Próbáltam halkan de a pucér talpam csak úgy csattogott a lépcsőn. Csak egy kék köntös volt rajtam hiszen az ágyból jöttem. Nyilván alatta volt a pizsamám is nehogy össze fussak valakivel az utam során a konyha felé.
Miután leértem oda léptem a szekrényhez egy pohárért. Aztán megfordultam a csaphoz hogy megtöltsem a poharam de ekkor megláttam a pultnál ülő Buckyt.

Ne már megint kezdődik

Szomorúnak tűnt. Olyan kétségbe esettnek.
-Rémálmok?-kérdeztem majd bele kortyoltam a vízbe.
-Ja.-válaszolta flegmán.-Nem kellene itt lenned és beszélgetned velem-mondta.
-És miért nem?-kérdeztem gúnyosan
-Csak.-mondta majd rámemelte tekintetét. Azok a tengerkék szemek most könnyesek és kisírtak voltak.
-Sajnálom-mondtam majd megakartam volna ölelni de eltolt magátol és kifutott a konyhából.
Én meg csak ott álltam faképnél hagyva. Meg ittam a vizet és elmostam a poharam majd vissza mentem a szobámba és bebújtam az ágyamba.
Ránéztem az órára ami hajnali kettőt mutatott. Gondolkoztam még egy kicsit azon hogy Bucky miért volt ilyen velem a konyhában. Aztán elaludtam.

Sziasztok!
Remélem tetszik a rész.
A következőt nem tudom mikor lesz kész de igyekszem.
Köszönöm hogy csillagoztál❤