A helységet frissen őrölt kávé illata terítette be. Csönd volt, csupán az óra nyugodt ketyegését lehetett hallani. Egy lélek se volt a kávézóban, az unott alkalmazottakat leszámítva, akik csak arra vártak, hogy végre-valahára kinyithassanak, ezen a szép májusi, hétfő reggelen. Egyszercsak 6-ot ütött az óra, Benji felállt az asztaltól, ahol eddig a legújabb dalához írta lázasan a dalszöveget. Mélán oda ballagott a kirakathoz, majd megfordította a táblát, amin eddig a "closed" felirat állt.
Hirtelen elfojtott kiabákásokra lett figyelmes, amelyek valószínűleg valahonnan az utca túloldaláról származhattak.
-JAJJ, NICKI! GYERÜNK MÁR! AZÉRT KELTÜNK ÖTKOR, HOGY MÉG NYITÁSRA ODA ÉRJÜNK, HOGY MÉG SULI ELŐTT TUDJUK ÁTNÉZNI AZ ANYAGOT, NYUGALOMBAN!- a hangok egyre közelebbről hallatszottak, majd Benji megpillantott három, 16-17 év körüli lányt az eloszló tavaszi ködben. A fiú sietve bement a pult mögé, hogy fogadni tudja a vásárlókat. Gyorsan elővette az italok készítéséhez szükséges kellékeket, amelyet eddig nem tett meg, hiszen nincs hozzászokva, a korán érkező vendégekhez. Általában reggel hét óra körül és délután 2-3-kor vannak a legtöbben, hiszen az emberek szívesen isznak vagy esznek valamit munkába vagy iskolába menet. Mások jobb szeretnek dolgaik elvégezte után beugrani egy kávéra, egyfajta jutalom képpen.
-Végre!-lépett be sóhajtva Michelle barátnéivel a kellemes helyre. Gondolkodás nélkül a 6-os asztal felé vették az irányt, hiszen amióta itt tartózkodnak, mindig azt a helyet választották. A lányok ledobták hátitáskájukat az asztalra és leültek, Layla pedig elindult a pulthoz, hogy megrendelje a szokásosat, hiszen ma rajta volt a sor: egy kávé extra tejszínhabbal Michellenek, egy forró csoki Nickinek, és végezetül egy közepes karamellfagyi Laylanak, hiszen ő a leg édesszájúbb a csapatban. Pár perc múlva már nem is volt akkora a csönd, hiszen a csajok beszélgetése, vitázása és nevetgélése gond nélkül betöltötte a levegőt.
-Ez a rohadt biológia csak nem megy bele a fejembe...
-Ja! Ez az egész kész röhej! Minek mindezt megtanulni...? Mindig is úgy volt, hogy hetekig magoltam az anyagot, azután megírtuk a dolgozatot, és minden csak úgy kiszállt a fejemből..!-Panaszkodtak. Egyszercsak elfojtott beszélgetésre lettek figyelmesek. Nem, nem is beszélgetés, inkább valami vita. Ketten voltak, de a párbeszédből semmit nem lehetett érteni. Hirtelen a pult mögötti szoba ajtaja kivágódott, és egy magas, vékony lány lépett elő. Hosszú szőke haja volt, melyet egy lila, pufi hajgumival rögzített a feje tetejére. Színes pólója tökéletesen passzolt a feszes farmernadrágjához. Beviharzott kávézóba, és leült a legközelebbi asztalhoz, a bal kezében egy pár görkorcsolyát tartva. Elég érdekes látvány volt. Amíg a rejtélyes csaj a 4-es asztalnál morgolódott, Benji kijött a pult mögül, és vígasztalóan veregette a hátát.
-Nem igen sikerült meggyőzni, ha jól látom.
-Á..! Dehogy! Ez a pasi rohadt konzervatív! Nem is értem mi volt benne olyan megragadó, hogy felvették...
-Ne is törődj vele! Nem tudja, mit hagy ki!- Egy darabig így beszélgetett a két fiatal, viszont Nicki nem bírta tovább, közbe kellett szólnia, hiszen igencsak furcsa jelenség ez a mostani.
-Ööö... Hé!-Szólalt meg végül. A durcás lány Nicki felé fordította fejét.
-Figyelj, nem szeretnénk zavarni, de mégis mi volt ez az egész? Nyilván nem muszáj elmondanod, csak kicsit megzavart minket ez a.... jelenet.
-Nicki! Ilyet nem illik kérdezni!-Vágott közbe Michelle. A csaj egy darabig csak nézett maga elé, majd egy pár másodperc múlva lassan kifújta a levegőt, és a szomorkás, dühös arc egyszerre vidám, elfogadó alakot öltött.
-Semmi gond! Már úgy is vége...Ez az egész csetepaté a főnököm miatt történt. Tudjátok, most van egy egyfajta "verseny" itt. Az alkalmazottak különféle ötletekkel álnak elő Mr.Csap-nak a kávézó fejlesztése, népszerűsítése érdekében. A legjöbb ötletet pedig megvalósítják, csak az a probléma, hogy a főnök igen szigorú, szóval valószínűleg nem lesz semmi ebből az egészből. Mindegy is! Tehát.. Én nagyon szeretek görkorcsolyázni, ez egyfajta szenvedély nálam. És arra gondoltam, hogy mi lenne, ha a létesítményhez valahogy hozzá csatolnánk ezt a sportot, így a vendégek egyszerre szórakozhatnának és ihatnának, ehetnének is. De mint látjátok, nem igazán tetszett neki az ötlet.-Kuncogott-De nem gond! Nem halunk bele!
-Szerintem ez egy szuper ötlet! Hihetetlenül rossz főnökötök lehet, hogy gondolkodás nélkül elutasította!-Felelt Michelle.
-Igazság szerint nem olyan rossz, ő tartja egyben ezt a helyet, és bár igen rövid száron fog minket, neki köszönhető ez a csillogó, kellemes kis kávézó.-Válaszolt Benji.
-Jézus! El is felejtettem bemutatkozni! Ne haragudjatok! Kata vagyok! És ti?- A három lány beumatkozott, majd ötösben beszélgettek még egy jó darabig.
-JÉZUSOM! HOGY ELSZALADT AZ IDŐ!-Kiáltott Nicki a faliórára pillantva.-LÁNYOK! AZONNAL MENNÜNK KELL!-ezzel lázasan keresgélni kezdett a pénztárcája után a táskájában.
-Hagyd csak!-Szólt Benji.-Látjuk, hogy nagyon siettek. Majd legközelebb megadjátok!
-KOMOLYAN? JAJ KÖSZI!-Kiáltották, majd össze szedték a holmiajikat, és sietve az iskola felé vették az irányt.
-Jó sokat tanultunk!-Szólt Nicki, de Layla már nem figyelt, ugyanis a tanár már el is kezdte ki adni a dolgozatokat, és iszonyúan izgult.
utoirat aki gabixanderrrr accomrol jott tunes kys kys kys kys ezt nem en irtam eskuszok
