-Gyere, menjünk be mert már hideg van.
-Megyek 𝑎𝑝𝑎.
Sziasztok. Kim Taehyung vagyok és apuka. Ha 5 évvel ezelőtt megkérdezik tőlem, hogy képzelem el a 27. életévem, nem mondanám azt, hogy apuka leszek. De végül így hozta a sors. Nem bánom, hogy én vagyok az apukája, hisz már pár év és betöltöm a 30-at. Szóval akkor a kérdés az, hogy van-e anyja a gyereknék és nős vagyok-e?! Igen és nem. A vérszerinti anyja 20 éves volt mikor megszülte a fiamat. Viszont ő lelépett, mert 20 évesen azt mondta élni akar. Én 22 éves fejjel elvállaltam a gyereket, hogy felnevelem. Viszont ott volt a munka, és mégis csak fiatal voltam. Ezért anyukám és apukám nevelték egészen eddig. 1 évvel ezelőtt megismertem Jae-int. Vele elégge bonyolult volt, mivel akkor párja volt és belém szeretett. A párja nem hagyta elmenni, sőt meg is kérte a kezét csakhogy vele maradjon. Természetesen Jae-in nem hülye és nem maradt vele. Jae-in apukája nagyon-nagyon nehezen fogadta el, hogy már van egy gyerekem és a lányának gyereket kell nevelnie 25 évesen. Jae-in az apja szavához képest velünk maradt. Fél év múlva lesz az esküvőnk, így már hivatalosan is ő lesz Ji-ho anyukája. Ji-ho már első perctől fogva nagyon szereti Jae-int. Jae-in egyébként tanárnő. Én pedig gyógyszerész vagyok. Így mikor Ji-ho délután hazaér oviból, Jae-in eltudja hozni. Jó érzés, hogy végre nem a szüleimnek kell hordozni őt. Igazából ez egy nagyon rövidke történet volt, de ez életem legnagyobb forduló pontja. Az a lényeg, hogy végül Ji-honak anyukája lett és van kit anyának szólítania. Ha az oviban egy műsor lesz tudja azt mondani, hogy itt az anyukám. Nekem pedig egy csodálatos feleségem lesz fél év múlva, akihez nagyon jó leszek. Mindent megteszek, hogy boldogok maradjanak. Mert mi így vagyunk egy család. Aztán utána még jöhet egy gyerek, haha.
