💜 Tűzön vízen át -Kézilabda és szerelem- 💜

8. Rész

-Nagyon zavarba jövök ettől. - írom és elgondolkodom, ez így helyes-e? Mégiscsak ő az edzőm. Olyan mintha a tanárom lenne. Mellesleg, mennyi idős lehet? Hamar rákeresem a Facebook oldalán. Mikor megtalálom végzek egy gyors fejszámolást.
28. Én vagyok 19. Akkor 9 év van köztünk éppen mint anya és apa között. Már nem is érzem magam hülyén még így sem, hogy mindig fiatalabb srácot képzeltem el magam mellé.
Visszalépek a Messengerbe. Látom, hogy látta de nem írt már 3 perce. Gondolkodom, majd az az ötletem támad mi lenne ha küldenék neki egy képet?

Látta abban a pillanatban, hogy elküldtem.
Ír.
-Hova készülsz még?
-Sehova.
-Ilyen csinosan mész aludni? Vagy még átmegy a lovag? ;)
Jaj ne már...
-Nem. Már nem vagyunk együtt.
-Nem? Hogy-hogy?
-Nem működött a dolog.
-Hát sajnálom. Szeretett?
-Elvileg... de én nem szerettem :/ sajnos.
-Meg kell ám becsülni az érző szíveket a mai világban.
Elgondolkodok egy másodpercre. Most miért mondja ezt?
-Igaz, csak hát nem lenne fair tőlem. Úgy vele lenni, hogy nem érzek semmit.
-Jogos, jogos! Na pihenek, holnap készülök a meccsre, összehívom a csapatot.
-Nem voltam dokinál úgy döntöttem elmegyek a meccsre.
-Rendben eljöhetsz, de csere leszel!
Basszus. Ennyit a szexuális hangnemről és témáról. Na mindegy, ez is nagyon tetszik. Izgalmas.
-Rendben köszi. - írom. Nem állok neki veszekedni, pedig nem érzem igazságosnak, hogy a csere padon kellene ülnöm.
-Na pihenj akkor holnap találkozunk. Nézd a csoportot hamar üzenek. Remélem mindenki el tud jönni. Na szió aludj jól. Szépség ;)
Szépség?? 😳
-Aludj jól te is szia, jóéjt :)
Hát nem tudom, hogy holnap mi lesz az edzésen, rá merek e nézni, vagy megszólít-e? Gőzöm sincs.

Kicsit gyomorideggel aludtam el, de mikor felkeltem izgatott lettem, hogy suli után edzés.
7 órán volt, és rohantam a sportcsarnokba. Fanni már ott volt az öltözőben.
-Szia csajszi. Na mi újság? Mégis játszol? Doki mit mondott?
-Szia. Nem mentek el a dokihoz. Semmi szükség rá. Holnap meccs.
-Ez igen. Ez az én barátnőm.
A szívem már hevesen vert mikor a kulacsomat töltöttem. A bőrnadrágos képem volt előttem és az üzenete, hogy jobban tetszett volna neki a kép, ha nincs rajtam a nadrág. Te jó ég! Már most elpirulok ha csak eszembe jut. Fannival elindulunk a sportcsarnok felé.
Zsolt már ott van. A sípjával babrál.
Basszus basszus. Nem merek ránézni. Beállok a sorba és úgy teszek mintha a beszélgetés nem történt volna meg.
Muszáj semlegesnek éreznem magam, mert nagyon gáz ez az egész.
Fanni rám néz.
-Mi van te? Mit bújsz el mögém?
-Nem bújok el!
Na jó visszább kell vennem mert ez így feltűnő.
Veszek egy mély levegőt és ránézek Zsoltra. Szerencsére nem néz rám. Ő is úgy tesz mintha semmi nem történt volna, csak neki jobban megy. Biztosan gyakorlott?😳😳
-Nos lányok, örülök, hogy ennyien eljöttetek, holnap nagy nap! Ajkával játszunk és tudni kell róluk, hogy idén sikerült a csapatot felerősíteniük. Nagyon durván, tudom mert helyettesítettem két hétig. Én bízom bennetek lányok, nagyon is! Úgy érzem erős csapat vagyunk. Elkezdjük az edzést. Klaudia te csak lassan a bokáddal. - mutat rám pont olyan fegyelmező mozdulattal és stílussal amikor először találkoztunk. Biztosan csak a többiek zavarják, meg hát hogyan is viselkedne ennyi ember előtt?
Bólintok egyet.
Nekiálltunk az edzésnek. A bokám továbbra is fájdogált, volt, hogy azt éreztem kiszállok inkább. Nem tettem meg. Erősnek akartam látszódni, hátha még azt mondja az edző, hogy játszhatok rendesen holnap.
-Barbi és Petra ti lesztek a csapatkapitányok. Klaudia, te csere leszel.
Basszus. Hirtelen ránézek Fannira aki szintén meglepődik.
-Csere? Az egyik legjobb játékos! - háborodik fel Fanni.
-Csss. - csitítom le a barátnőm.
-Az lehet de ilyen bokával csak hátráltatja a játékot.
A Kurv@ életbe! Most ez komoly? Bunkó.
Biztosan ezzel beszélgettem eddig? Vagy csak álmodtam vagy mi a franc van?
A csapat morogni kezd de van aki nevet gúnyosan.
Elindulok a padok felé felemelt orral.
Leülök, a kulacsomat a kezembe veszem. És így ülök az edzés végéig. Ezért voltam olyan izgatott egész nap? Esküszöm nem értem. Elköszöntünk majd elmentünk az öltözőbe. Megint utolsó voltam, részben direkt...
Hallottam, hogy Zsolt még itt van. Vártam az öltözőbe, aztán egyszer csak lekapcsolódott a villany. Elsurrant az ajtó előtt. Nem is vett észre, hogy még ott vagyok. Lassan utána lopakodok.
Már kiment az ajtón. Az üveges fotocellás ajtónál látom, hogy szájon csókolja a barátnőjét és beszállnak az autóba.
Olyan méreg, düh kap el, hogy egyből olyan érzésem támad, hogy holnap el sem jövök az edzésre.
Basszus, miért bánt ez? Hiszen tudtam, hogy barátnője van. De miért is kezdtem el vele beszélgetni? Őrület az egész!
Fáradtan és bánatosan érek haza. Miután lefürödtem befeküdtem az ágyamba. Most nincs is kedvem vele beszélni. Még is folyton azt várom, hogy írjon.
Támad egy jó ötletem. A galériámba keresek egy extra szexi szépet.

1 óra múlva érkezik rá egy üzenet.
Megnyitottam. Megnéztem, de nem írtam vissza. Azért sem. Egy kis elégtétel a lelkemnek.